Az AOSZ örömmel fogadja a fenti Kormányhatározatot, hiszen a cselekvőképesség korlátozása a fogyatékossággal élő személyek jelentős részét érinti. Ma Magyarországon több mint 57 ezren állnak gondokság alatt, akiknek 57%-a (32 673) cselekvőképességében teljesen korlátozott, azaz döntési autonómiától az élet minden területén megfosztott személy.
Bár a fogyatékossággal élő személyek megtámadhatják a gondnokság alá helyezést, a rendelkezésre álló információk szerint ez nagyon kevés esetben sikerül. A jogszabályok előírják a gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálatát 5 évente a részlegesen korlátozott gondnokság alá helyezés, és 10 évente a teljes gondnokság alá helyezés esetén. Azonban a hivatalos statisztikák alapján a cselekvőképesség korlátozása a felülvizsgálatok során 80-90 %-ban megmarad.
E pozitív intézkedés azért fontos, mert a CRPD-nek Magyarország 2007 óta részes állama. Az Egyezményben vállalt kötelezettségeink alapján a helyettes döntéshozatalt (gondnokság intézményét) meg kell szüntetni és azt támogatott döntéshozatali rendszerrel felváltani. Ahogy azt az ENSZ Fogyatékosügyi Bizottsága (CRPD Bizottság) 2020-ban, majd 2023-ban is, megállapította, ugyan a 2013-ban elfogadott – eredetileg a CRPD végrehajtásához szükséges – jogszabályi módosításokkor még úgy tervezték, hogy a teljes körű gondnokság alá helyezés fokozatosan visszaszorul és kivételessé válik. Az intézkedések bevezetése óta azonban a cselekvőképességükben teljesen korlátozott személyek száma szinte változatlan maradt, s az a bírói gyakorlatban sem terjedt el.
Remélhetőleg az igazságügyi miniszter felülvizsgálati jelentésében figyelembe veszi a CRPD Bizottság Magyarország részére kiadott ajánlásait, felhívásait így jelentésével előmozdítva a fogyatékossággal élő személyeket az élet minden területén másokkal azonos alapon megillető jog-, illetve cselekvőképesség minél teljesebb érvényesülését.
