Ígéretes eredményeket hozott a Semmelweis Egyetem virtuális valóságra épülő terápiája

• Életmód, Jó hírek
• 2026. november 12.

A Semmelweis Egyetem VR-avatárterápiája a résztvevők 43,3 százalékánál hozott érdemi javulást a hanghallucinációk terén.

A virtuális valóságra épülő avatárterápia a résztvevők több mint 40 százalékánál hozott érdemi javulást a hallucinált hangok okozta lelki megterhelés csökkentésében. A Semmelweis Egyetem kutatásában olyan páciensek vettek részt, akik a gyógyszeres kezelés mellett is rendszeresen hallottak hangokat. Az eredmények biztatóak, a módszer azonban egyelőre a hagyományos kezelés kiegészítőjeként alkalmazható.

A beteg saját hanghallucinációja kap virtuális alakot

A kutatók 2024 januárja és 2025 júniusa között 30 olyan páciens bevonásával végezték a vizsgálatot, akik legalább három hónapja rendszeres hanghallucinációkkal küzdöttek a gyógyszeres kezelésük mellett.

A terápia első lépéseként a beteg és a szakember közösen alkotta meg annak a hangnak a virtuális megfelelőjét, amelyet az érintett a leggyakrabban hallott, vagy amely a legnagyobb lelki megterhelést okozta számára. Meghatározták az avatár külsejét, hangját, hanghordozását, valamint azokat a mondatokat is, amelyeket a beteg rendszeresen hallott.

A VR-szemüveges kezelés során a terapeuta szólaltatta meg a virtuális alakot. A rendszer úgy alakította át a szakember hangját, hogy az minél jobban hasonlítson a páciens által hallott hangra. Ha a találkozás túl megterhelővé vált, a terapeuta visszaváltott a saját hangjára, megnyugtatta a beteget, és segítette a helyzet feldolgozásában.

A terápia célja nem feltétlenül a hallucinált hang teljes megszüntetése, hanem az, hogy az kevesebb szorongást és szenvedést okozzon.

„A találkozás nagyon valóságosnak tud hatni, ezért minden helyzetre előre felkészítjük a beteget: semmi nem történik váratlanul, és a folyamat bármikor megállítható. A cél nem feltétlenül az, hogy a hang teljesen eltűnjön, hanem hogy kevesebb szorongást és szenvedést okozzon”

A közleményben Egervári Luca, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának egyetemi tanársegédje, pszichiáter szakorvos, a tanulmány első szerzője beszélt a módszer működéséről.

A résztvevők 43,3 százalékánál mértek érdemi javulást

A vizsgálat első 12 hetében a páciensek a megszokott gyógyszeres kezelésüket folytatták. Ezt követően újabb 12 hetes időszak következett, amely alatt hét avatárterápiás alkalmon vettek részt. A kutatók a kezelés előtti és utáni állapotot hasonlították össze.

A 30 résztvevő közül 13 betegnél, vagyis 43,3 százalékuknál mértek érdemi javulást. Két páciensnél a kezelés végére teljesen megszűntek a hanghallucinációk, további négy résztvevőnél pedig legalább a felére csökkent a tünetek súlyossága.

Az eredmények szerint a hangok gyakorisága és az általuk okozott lelki megterhelés is mérséklődött, emellett a tartós szorongás enyhülését is megfigyelték.

A kutatók összefüggést találtak a magasabb életkor és a kedvezőbb terápiás válasz között. Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy az idősebb betegek több tapasztalattal rendelkezhetnek a betegséggel és a különböző kezelésekkel kapcsolatban, ami a terápia iránti motivációjukra is hatással lehet.

Korábbi pilotvizsgálatok és további elemzések arra utaltak, hogy a hosszabb betegségtörténet, a kezdetben súlyosabb tünetek, valamint a hallott hangokkal szembeni aktívabb megküzdés szintén összefügghet a jobb terápiás válasszal. Ezeket az összefüggéseket azonban a kis betegszám miatt további kutatásokkal kell megerősíteni.

A gyógyszeres kezelés kiegészítője lehet

Az avatárterápia önmagában nem új módszer, de Közép-Kelet-Európában korábban még nem vizsgálták. A most alkalmazott változat a virtuális valóságot olyan pszichoterápiás módszerekkel ötvözi, amelyek segíthetnek a betegeknek abban, hogy másként viszonyuljanak a hallott hangokhoz.

„Az avatárterápia nem új módszer, de Közép-Kelet-Európában korábban még nem vizsgálták. A mostani változat a virtuális valóságot olyan pszichoterápiás módszerekkel egészíti ki, amelyek segíthetnek abban, hogy a beteg másképp viszonyuljon a hallott hangokhoz. A következő lépés annak meghatározása, hogy mely betegeknek segíthet a legtöbbet ez a kiegészítő terápia”

A közleményben Haluska-Vass Edit, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának adjunktusa, a tanulmány utolsó szerzője beszélt a kutatás további irányairól.

A magyar vizsgálat egy nagyobb nemzetközi kutatás része, amelyben magyar, lengyel, dán és spanyol kutatóhelyek vesznek részt. Az eredményeket az Acta Psychologica folyóiratban publikálták.

A VR-avatárterápia elsősorban azoknak jelenthet új lehetőséget, akiknél a hanghallucinációk a gyógyszeres kezelés mellett is tartósan fennmaradnak, és jelentős szorongást okoznak. A módszer nem helyettesíti a gyógyszeres kezelést, hanem annak kiegészítéseként jöhet szóba. A további vizsgálatok segíthetnek meghatározni, mely betegek számára lehet a leghasznosabb, és milyen feltételekkel válhat a mindennapi betegellátás részévé.

Forrás: MTI