Ahol nem a kilométer számít – látássérültek kardiótúrája Szentendrén

Megosztás:

Harmincnál is többen indultak útnak szeptemberben Szentendrén a Vakok és Gyengénlátók Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Egyesületének kardiótúráján.

A résztvevők között vak, aliglátó és gyengénlátó emberek is voltak. A program egyszerre szólt a mozgásról, a természet közelségéről és arról, milyen sokat jelenthet egy közösen megtett út.

„A friss levegő és a séta nagyon jó. Ha odafigyelünk a levegővételre, és felveszünk egy ritmust, akkor az nagyon jó, és igazából nem is érezzük, hogy milyen nehéz” – meséli Lengyel András. Az egyesület aliglátó tagja nem először vállalkozott kardiótúrára: korábban Törökbálinton is részt vett egy hasonló, öt kilométeres programon.

A szentendrei kardiótúrán két táv közül lehetett választani. András a hosszabbat választotta. A túra végül a tervezettnél is kalandosabban alakult: egy ponton nem vették észre a takarásban lévő jelzéseket, ezért a betonúton indultak tovább felfelé. Mire visszafelé megtalálták a túraútvonal jelzéseit, már mintegy három és fél kilométert tettek meg, jelentős részét emelkedőn.

„Rendesen átmozgatta a combokat, a térdet és a bokát” – idézi fel András.

Pedig ő nem tartja magát sportos embernek. Edzőterembe egészségi okokból nem járhat, a kerékpározás pedig a látása miatt jelent számára nehézséget. A séta viszont része a mindennapjainak: ha teheti, gyalog közlekedik.

„Ha lesz legközelebb hasonló túra, mennél?” – „Persze.”

A rövid válasz talán mindennél jobban mutatja, mit adott számára a kardiótúra.

András aliglátó. A kifejezés nem teljesen azonos a gyengénlátással. Az aliglátó emberek rendelkeznek valamennyi látásmaradvánnyal, orvosi értelemben azonban vaknak számítanak, ennek mértéke pedig személyenként jelentősen eltérhet. András maga is fontosnak tartotta pontosítani: ő nem gyengénlátó, hanem aliglátó.

A szentendrei kardiótúrán vak résztvevők is útnak indultak. András emlékei szerint összesen valamivel több mint harmincan vettek részt a programon, a hosszabb távot pedig körülbelül kilenc-tízen teljesítették.

A szentendrei kardiótúra a „Több, mint sport!” program támogatásával valósult meg. A kezdeményezés célja, hogy a fogyatékossággal élő emberek számára hozzáférhetőbbé tegye az élmény- és szabadidősportokat. A programot az Aktív Magyarországért felelős államtitkárság támogatja, lebonyolítója a Magyar Paralimpiai Bizottság. Az egyesület 2026-ban harmadik alkalommal nyert támogatást a program keretében. Ennek köszönhetően két kardiótúrát szervezett tagjai számára: az elsőt Törökbálinton, a másodikat szeptember végén Szentendrén.

A megtett kilométereknél azonban talán fontosabb az, ami közben történik: a beszélgetések, egymás segítése, a közös élmények és annak megtapasztalása, hogy a természetben való mozgás sokféleképpen lehet mindenkié.

„Ez egy jó csapatépítő program” – foglalja össze András. Mint mondja, minden olyan alkalom jó, amikor sokan vannak együtt. Ha pedig kardiótúráról van szó, számára az ideális helyszín sem kérdés: legyen erdős, vagy legalább minél zöldebb.

Mert a friss levegő, a mozgás és a közösen megtett út önmagában is élmény.

Forrás: JNSZMVAKOK

Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük