A megbélyegzésen túl – Egy alapítvány, amely valódi segítséget nyújt

Megosztás:

Kneszl Beáta Carmen neve nem ismeretlen azok számára, akik követik a mentális egészséggel kapcsolatos társadalmi párbeszédet. Saját tapasztalataiból merítve hozta létre a Borderline Tehetségekért Alapítványt, amely évek óta elkötelezetten dolgozik a borderline személyiségzavarral élők támogatásán és a velük szembeni előítéletek lebontásán. Az alapítvány célja nem csupán a figyelemfelhívás, hanem kézzelfogható segítségnyújtás és közösségépítés is. Az interjúban többek között az alapítvány munkájáról, a jövőbeni tervekről és a mentális egészségügy társadalmi megítélésének javításáról beszélgettünk vele.

– Mi inspirálta Önt arra, hogy létrehozza a Borderline Tehetségekért Alapítványt, és hogyan alakult ki az alapítvány fő missziója?

– 2016-ban egy kórházi bent fekvés során diagnosztizálták nálam a borderline személyiségzavart. Olvasott embernek tartottam magam, de erről a személyiségzavarról addig nem hallottam. A bent fekvést követően leírtam tapasztalataimat egy könyvben, amelynek címe Én, a megbélyegzett – egy érintett szemszögéből. A könyv először magánkiadásban jelent meg, majd a nagy média- és olvasói érdeklődésnek köszönhetően több újranyomást is megélt, és végül egy másik kiadóhoz került (már nem magánkiadásban). A könyv elnyerte a SOTE alapítványától az Antistigma díjat.

Az ELTE PPK tanszékének felhívása is azzal kezdődik, hogy az Én, a megbélyegzett című könyv egy részletét idézi, ami számomra hatalmas megtiszteltetés.

A könyvben először egy 9 kérdéses, később 13 kérdéses tesztet is találhatunk, amelyet egyfajta „elő diagnosztikaként” tettem közzé, szakember általi ellenőrzéssel. Az évek során több ezer segélykérő levelet kaptam az olvasóktól, és ezek között sok olyan is volt, amely segítő szándékkal keresett meg. A legfőbb igény, amit ezek a levelek megfogalmaztak, az egy „biztos pont” keresése – hogy az érintettek ne érezzék magukat egyedül problémájukkal. Ezt figyelembe véve, az alapítvány megalapításával az volt a célom, hogy segítsek a borderline személyiségzavarral élő embereknek és családjaiknak.

– Hogyan segítik személyes tapasztalatai és eddigi munkássága abban, hogy hitelesen és hatékonyan képviselje a borderline személyiségzavarral élők érdekeit?

– Pontosan tudom, hogy mit éreznek… Velük érzek. Nem vagyok szakember, nem tanultam ezt a területet, de érzem, átérzem a helyzetüket. Sokunknál 40-45 éves korra a tünetek enyhülnek. Most, 45 évesen, már tudom, mik azok az akadályok, amiken én magam is keresztül mentem. E tapasztalatok révén fel tudom mérni, mi könnyítheti meg az életüket.

Mivel minden eset egyedi, többféle megoldás létezik, de ha az érintettek időben, célzott segítséget kapnak, az akár az életüket is megmentheti.

– Milyen konkrét programokat, projekteket működtet jelenleg az alapítvány, és hogyan segítik ezek a borderline személyiségzavarral élőket és családtagjaikat?

– A Borderline Tehetségekért Alapítvány (Asz.: 19317919-1-42) számos programot működtet a borderline személyiségzavarral élők segítésére. További információkat és elérhetőségeinket a www.borderlinealapitvany.hu honlapunkon találják.

  • Folyamatos segítségnyújtás: Minden hozzánk fordulónak, legyen az közvetlen érintett vagy hozzátartozó, igyekszünk minél hamarabb válaszolni és a megfelelő segítséget nyújtani.

  • Kommunikációs csoportok: Érintetteknek és hozzátartozóknak rendezett találkozók, amelyek célja a támogatás és tapasztalatcsere.

  • Művészeti kiállítás: Folyamatosan gyűjtjük a borderline személyiségzavarral élő emberek műveit, és reméljük, hogy hamarosan egy olyan kiállítást szervezhetünk, amelyre eddig még nem volt példa.

  • Szakmai konzultációk: Szakemberekkel és intézményekkel való együttműködés, melyek célja a mentális egészségügyi problémák, különösen az öngyilkosság kockázatának csökkentése.

  • Média megjelenés: Folyamatosan tartjuk a kapcsolatot a magyar médiával, amely segíthet a szélesebb körű felismerésben és támogatásban.

– Korábban sikerült elérnie, hogy a borderline személyiségzavarral élők ügye kormányzati figyelmet kapjon. Milyen lehetőségeket lát a jövőben az állami szereplőkkel való szorosabb együttműködésre a mentális egészségügy területén?

Kapcsolatunk a kormányzati szervekkel szakmai alapú, és számára rendkívül fontos, hogy figyelnek ránk. Hisszük, hogy munkánk segítheti a magyar mentális egészségügy fejlődését. A borderline megismertetése elősegítheti a betegség felismerését és a diagnózis felállítását.

Bízom benne, hogy egyszer elérhetjük, hogy a borderline személyiségzavarral élőknek nemzeti, majd világnapja legyen.

– Milyen főbb célkitűzései vannak az alapítványnak 2025-re? Terveznek-e új programokat vagy kampányokat, amelyekkel még szélesebb körben tudják felhívni a figyelmet a borderline személyiségzavarra?

– Az alapítványnak számos célja van. Szeretnénk szélesebb körben megismertetni a borderline személyiségzavart és annak alapismérveit. Nemzetközi együttműködéseket keresünk, és célunk, hogy hosszú távú segítséget nyújtsunk a borderline személyiségzavarral élő emberek és családjaik számára. Továbbá szeretnénk elősegíteni, hogy ezek az emberek szélesebb körű ellátásban részesüljenek. Mivel sok borderline személyiségzavarral élő egyén rendkívül kreatív, szeretnénk segíteni tehetségük kibontakoztatásában, és egy nagyobb szabású kiállítást szervezni, ahol bemutathatják művészetüket.

Célunk még a betegség felismerésének elősegítése, valamint kommunikációs panelbeszélgetésekkel a társadalmi integráció előmozdítása.

E célok között szerepel, hogy a munkavállalás segítésével támogassuk a perifériára szorult embereket, és elősegítsük a vállalatoknál való elfogadásukat. Nagyon régóta szeretnénk megvalósítani például, ha több idegen nyelven is elérhető lenne az Én, a megbélyegzett című könyv (a magyar verzió esetében az általam publikált fent említett teszt – 9 majd 12 kérdéses) több olvasó elmondása alapján ténylegesen megmentette az életét. Úgy vélem, hogy ez nemzetközi szinten is hasonló segítséget lenne képes nyújtani. Továbbá az alapítványunk honlapjának elérhetősége is megtalálható a könyvben, ami angol nyelven is elérhető! Továbbá, idén egy fontos projekt is megvalósulhat, amely nagy áttörést hozhat a felismerés terén.

– Mit üzenne azoknak, akik borderline személyiségzavarral élnek, és hogyan kaphatnak segítséget?

– Ne adják fel! Bármilyen nehéz is, mindig van esély a változásra. A támogatásra van szükség, és idővel sokat lehet javulni. Ha segítséget kérnek, mindig lesz valaki, aki segít nekik. Az alapítványunk minden érdeklődőt vár, és ha bárki segítségre szorul, keressen minket bátran. Az élet nem zárult le!

Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük