„Semmit rólunk, nélkülünk” – kézzelfogható eredmények a fogyatékosságügyben

• Jó hírek, Szervezeti hírek
• 2026. január 15.

Az elmúlt években a foglalkoztatás, az ellátások és az érdekképviselet területén is történelmi léptékű előrelépések valósultak meg a fogyatékossággal élő emberek érdekében. Dr. Kósa Ádámmal, a Belügyminisztérium fogyatékosságügyi államtitkárával arról beszélgettünk, milyen kormányzati döntések és intézkedések formálták át a területet, és milyen hosszú távú irányokat jelöl ki az új Országos Fogyatékosságügyi Program.

– Államtitkár úr, ha számokkal és kézzelfogható változásokkal kellene jellemeznie az elmúlt időszakot: melyek azok az intézkedések, amelyek a legnagyobb érdemi javulást hozták a fogyatékossággal élő emberek mindennapi életében?

– Ha az intézkedések anyagi és foglalkoztatási oldalát nézzük, egyértelmű, hogy minden területen komoly előrelépés történt. Az egyik leglátványosabb eredmény a foglalkoztatás bővülése: míg 2010-ben a fogyatékossággal élő vagy megváltozott munkaképességű emberek mindössze 18 százaléka dolgozott, addig 2025-re ez az arány eléri az 50 százalékot. Ez azt jelenti, hogy ma már százezrek nem segélyekből, hanem munkából tartják el magukat és családjukat. A rehabilitációs célú foglalkoztatásra akkreditált munkáltatóknál 2024-ben 69,5 milliárd forint, 2025-ben pedig már 74,9 milliárd forint költségvetési forrás állt rendelkezésre. Ebből 2025-ben 367 akkreditált munkáltatónál több mint 30 ezer ember foglalkoztatása valósul meg. A megváltozott munkaképességű személyek rokkantsági és rehabilitációs ellátásaira 2025-ben 404,1 milliárd forint jutott, 2026-ra pedig már 419,8 milliárd forintot tervez a költségvetés. Emellett az ápolási díj és a gyermekek otthongondozási díja összesen 24,2 milliárd forinttal növekedett.

Ezek az eredmények azonban nemcsak a pénzügyi és foglalkoztatási támogatásokban mérhetők. Az életminőség javítását szolgálja az is, hogy 2017-ben a magyar Országgyűlés egyhangúlag megszavazta a Braille-nyomtatók és Braille-kijelzők áfájának 27%-ról 5%-ra csökkentését, így ezek az eszközök könnyebben hozzáférhetővé váltak a fogyatékossággal élők számára. A sport és a társadalmi részvétel területén jelentős előrelépés, hogy a Magyar Paralimpiai Bizottság versenyein ma már közel 20 000 fogyatékossággal élő sportoló több mint 100 sportágban mérheti össze tudását, ami a rendszeres mozgást és a közösségbe való aktív bevonódást is támogatja. Az állami rendezvények fizikai és infokommunikációs akadálymentesítéséről szóló megállapodás biztosítja, hogy nemzeti ünnepeket csak az érintett szervezetek bevonásával, előzetes konzultációt és helyszínbejárást követően lehessen megszervezni, így a részvétel mindenki számára egyenlő esélyekkel biztosított.

A gyermekek és családok támogatása szintén erősödni tudott: az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége által megrendezett Sérült Gyermekek Napján 2025-ben 9000 sérült gyermek és kísérője vehetett részt ingyenesen a Fővárosi Állat- és Növénykertben, a résztvevőket pedig a helyszínre a Volánbuszok és a MÁV vonatai térítésmentesen szállították. A mobilitás és az önálló életvitel támogatása érdekében a Belügyminisztérium AUTOPLUSZ pályázata 2023-ban 142,5 millió forint, 2025-ben pedig 476,5 millió forint támogatást biztosított személygépkocsi beszerzésére a súlyosan mozgáskorlátozott személyek számára. A 2018-ban indult Távszem projekt az Európai Szociális Alap és a magyar állam 470 millió forintos támogatásából valósult meg, elősegítve a távdiagnosztikai szolgáltatásokhoz való hozzáférést.

Az intézményi keretek is megerősödtek: a Belügyminisztérium Fogyatékosságügyi Államtitkársága 2024. szeptember 1-jétől dr. Kósa Ádám vezetésével új szervezeti keretbe foglalta a fogyatékosságügy stratégiai irányítását, összekapcsolva a kormányzati szereplőket a civil szervezetekkel, és biztosítva a „Semmit rólunk nélkülünk!” elv gyakorlati érvényesülését. Az Országos Fogyatékosságügyi Tanács, 16 tagú összetételével, minden fogyatékossági ágat képviselő civil szervezetet bevonva, intézményes fórumként működik a párbeszédre. Az ágazatok közötti szakmai összefogást a 2024-ben létrehozott Fogyatékosságügyi Koordinációs Bizottság biztosítja, amely javaslattevő, tanácsadó és véleményező szervként támogatja az ENSZ-egyezmény végrehajtását, nyomon követi a kohéziós források felhasználását, véleményezi a jogszabályokat, és előkészíti az új Országos Fogyatékosságügyi Programot.

A 2015–2025 közötti program 2025 végén lezárul, így 2026. január 1-jén új, 11 évre szóló Országos Fogyatékosságügyi Program lép hatályba. Az új program célja egy befogadó társadalom kialakítása, ahol mindenki számára biztosított az önálló életvitel és az egyenlő esélyű hozzáférés. A költségvetési támogatások és a civil szervezetek megerősítése terén is jelentős előrelépés történt: a fogyatékosságügyi civil szervezetek támogatása 2010 és 2025 között 463,5 millió forintról 1,732 milliárd forintra nőtt, erősítve ezzel a civil szféra kiszámítható és biztonságos működését.

„Ma már százezrek dolgoznak úgy, hogy korábban erre nem volt esélyük – ez nem szociálpolitika, hanem esélyteremtés.”

– Az önálló fogyatékosságügyi államtitkárság létrehozása egyértelmű politikai üzenet volt. A gyakorlatban milyen gyorsabb döntéshozatalt, új programokat vagy hatékonyabb érdekérvényesítést tett lehetővé ez a szervezeti változás?

– Az önálló Fogyatékosságügyi Államtitkárság kulcsszerepet tölt be az állami, civil és egyházi szereplők közötti együttműködésben. Az Országos Fogyatékosságügyi Tanács és a Fogyatékosságügyi Koordinációs Bizottság bevonásával valódi összekötő szerepet lát el.

Ebben a folyamatban a „szavak helyett tettek” elve érvényesül: 2025-ben olyan döntések születtek, amelyek egyszerre javítják a mindennapi élet feltételeit, és hosszú távra kijelölik a fogyatékosságpolitika irányait. Elkészült a 2026–2036-ra szóló új Országos Fogyatékosságügyi Program, amelyet az érdekvédelmi szervezetek és az Országgyűlés egyhangúlag támogatott. Ez a dokumentum az uniós források lehívásának egyik kulcsfeltétele is.

A Kormány meghosszabbította a jelenlegi Országos Fogyatékosságügyi Program Intézkedési Tervének határidejét 2026. szeptember 30-ig, biztosítva a folyamatban lévő feladatok végrehajtását, miközben már készül az új programhoz illeszkedő intézkedési terv. Ezzel párhuzamosan megkezdődött az egységes európai fogyatékossági és parkolási kártya hazai bevezetésének előkészítése, amely a jövőben jelentősen egyszerűsítheti az ügyintézést és a kedvezmények igénybevételét.

Külön munkacsoport foglalkozik a támogatott döntéshozatal rendszerének felülvizsgálatával is, azzal a céllal, hogy minél kevesebb fogyatékossággal élő ember kerüljön gondnokság alá, és minél többen hozhassák meg saját döntéseiket megfelelő támogatás mellett.

„A fogyatékosságügy ma nem mellékterület, hanem önálló kormányzati súllyal rendelkező szakpolitika.”

– Magyarország Kormánya egyszerre foglalkozik foglalkoztatással, lakhatással, kommunikációs akadálymentesítéssel és szemléletformálással. Mely területeken történt a legnagyobb előrelépés?

– A foglalkoztatási támogatások jelentősen bővültek: a 2022-es kiinduló állapothoz képest tízezres nagyságrendben jöttek létre új munkalehetőségek megváltozott munkaképességű emberek számára. Rehabilitációs mentorok segítik a nyílt munkaerőpiacra való belépést, jóval intenzívebb és személyre szabottabb támogatással, mint korábban. Megerősödtek az országos szolgáltatási hálózatok is. A látássérültek elemi rehabilitációja ma már országosan elérhető, a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás pedig jogszabályban rögzített, stabil és kiszámítható rendszerré vált. Elindultak a közösségi alapú lakhatási programok, amelyek az intézményi ellátás helyett az önállóbb életvitelt támogatják. Emellett az egyes fogyatékossági csoportok igényeihez igazított infokommunikációs eszközök és szolgáltatások is hozzájárulnak az életminőség javításához.

A fogyatékosságügyi politika egyik kulcsa az, hogy az érintettek valóban beleszólhassanak a döntésekbe. Hogyan épülnek be a civil szervezetek, érdekvédelmi szövetségek és maguk az érintettek javaslatai a kormányzati döntéshozatalba?

Magyarország Kormánya stratégiai partnerségben áll a fogyatékosságügyi szervezetekkel, amelynek eredményeként újjáalakult az Országos Fogyatékosságügyi Tanács, és intézményes, rendszeres párbeszéd jött létre a kormányzat és az érdekvédelmi szervezetek között. Az OFT valódi partneri fórumként működik: lehetőséget biztosít arra, hogy a fogyatékossággal élő embereket képviselő szervezetek a döntések meghozatala előtt elmondhassák véleményüket és javaslataikat. A Tanács aktívan részt vett az új Országos Fogyatékosságügyi Program és az ahhoz kapcsolódó intézkedési tervek előkészítésében is.

„A döntések nem az érintettek feje fölött születnek – ez ma már alapelv.”

– Idén január elsején hatályba lépett a 2026–2036-os Országos Fogyatékosságügyi Program, amely hosszú távú gondolkodást feltételez. Melyek a legfontosabb stratégiai célok?

– A cél az, hogy Magyarország olyan ország legyen, ahol a munka, az oktatás, a lakhatás és a közszolgáltatások a fogyatékossággal élő emberek számára nem kivételes lehetőséget, hanem mindennapi valóságot jelentenek. Ezeket az alapelveket és irányokat rögzíti az új Országos Fogyatékosságügyi Program.

– Végezetül: ha 2026-ban visszatekintenek erre a ciklusra, mi lenne az az egy döntés vagy intézkedés, amelyről szeretné, hogy azt mondják: ez valódi fordulópontot jelentett a fogyatékossággal élők életében Magyarországon?

– Két ilyen döntés van. Az egyik az Országos Fogyatékosságügyi Program elfogadása, amelyet egyhangúlag támogattak a civil, egyházi, szakmai és politikai szereplők. Ez valódi mérföldkő, mert egységes, hosszú távú megoldásokat kínál a fogyatékossággal élő emberek számára.

A másik az önálló fogyatékosságügyi államtitkárság létrehozása. Ez nemzetközi szinten is egyedülálló döntés, amely világossá tette: a fogyatékosságügy önálló, látható kormányzati súlyt kapott. Így kormányzati szinten tudunk érvényt szerezni annak az elvnek, hogy „semmit rólunk, nélkülünk”.