Erdély és Magyarország szakemberei közös megoldásokat keresnek a fogyatékossággal élő gyermekek támogatására

• Életmód, Jó hírek, Szervezeti hírek
• 2025. október 1.
• 116

2025. szeptember 30-án a csíksomlyói Jakab Antal Ház adott otthont annak a nagyszabású szakmai konferenciának, amelyet a Gyulafehérvári Caritas és a Belügyminisztérium Fogyatékosságügyi Államtitkársága közösen szervezett. A rendezvény célja a fogyatékossággal élő gyermekek támogatásának erősítése és a kora gyermekkori intervenció fejlesztése volt, amelyhez Erdély és Magyarország szakemberei, szolgáltatói és döntéshozói egyaránt csatlakoztak.

A konferencia már a sajtótájékoztatón is nagy figyelmet kapott, hiszen egyértelműen kirajzolódott, hogy a két ország szakmai közösségei közös stratégiát és megoldásokat keresnek a fogyatékossággal élő gyermekek és családjaik mindennapi kihívásaira.

A rendezvényt Radomszki Lászlóné, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára nyitotta meg, aki hangsúlyozta: a fogyatékosságügy hidat jelent a szakemberek, a szolgáltatók és az érintettek között. „Szívügyünk a fogyatékosságügy” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a közös gondolkodás és a határokon átnyúló együttműködés alapvető fontosságú a gyermekek és családjaik támogatásában.

Dr. Kósa Ádám, fogyatékosságügyi államtitkár videóüzenetben köszöntötte a résztvevőket. Beszédében a fogyatékosságügy egyik alapelvét, a „Semmit rólunk nélkülünk” gondolatát emelte ki, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a fogyatékossággal élő emberek bevonása nélkül nem születhetnek hiteles és fenntartható szakmai döntések. A helyi közösség nevében Sógor Enikő, Csíkszereda alpolgármestere szólt a jelenlévőkhöz. Beszédében köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak a támogatásért, és kiemelte: a szakemberek eddigi munkájukkal már most is kézzelfogható segítséget nyújtanak a családoknak.

Dr. Márton András, a Gyulafehérvári Caritas igazgatója a partnerség és a közös felelősségvállalás fontosságát hangsúlyozta. Rámutatott: az esemény célja nem pusztán a tapasztalatcsere, hanem egy olyan hosszú távon működő szakmai hálózat kialakítása, amely konkrét javaslatokat és megoldásokat is képes nyújtani a mindennapi gyakorlatban.

A konferencia programjában neves szakemberek tartottak előadásokat. Villányiné dr. Baranyi Anikó, a Támogatási és Foglalkozási Rehabilitációs Főosztály vezetője, valamint Faragóné Juhász Andrea, a Fogyatékosságügyi Főosztály vezetője átfogó képet adtak a fogyatékossággal élő személyeket ellátó rendszerek működéséről Magyarországon.

Románia oldaláról Dr. Elekes Zoltán, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság képviselője tartott előadást a sérült gyermekek ellátásának kihívásairól és fejlesztési irányairól. A magyarországi kora gyermekkori ellátórendszerről, a kora gyermekkori intervenció módszertanáról és gyakorlati lehetőségeiről Dr. Kereki Judit, közgazdász, gyógypedagógus, a Gyermekút Módszertani Központ igazgatója beszélt.

Fülöp Orsolya, a Gyulafehérvári Caritas szociális szolgáltatásokért felelős aligazgatója mutatta be a romániai helyzetet. Előadásában rámutatott: a korai fejlesztés még mindig „gyerekcipőben jár”, hiszen bár egyre több szakmai kezdeményezés születik, a szolgáltatások elérhetősége sok térségben korlátozott. A családok gyakran nem jutnak időben megfelelő segítséghez, ami hosszú távon a gyermekek fejlődését is hátráltathatja.

A magyarországi tapasztalatokat Kiss Anna, a Semmelweis Egyetem Pető András Gyakorló Általános Iskolájának, Szakiskolájának, Egységes Konduktív Pedagógiai Módszertani Intézményének és Kollégiumának főigazgató-helyettese ismertette. Előadásában hangsúlyozta: az iskoláskorú gyermekek ellátásában kulcsfontosságú a komplex megközelítés, amely a gyógypedagógiai, egészségügyi és szociális szolgáltatásokat összehangoltan biztosítja. Mint mondta, Magyarországon egyre több intézményben törekednek arra, hogy a gyermeket körülvevő rendszer egységesen, a családdal szoros együttműködésben támogassa a fejlődést.

A romániai gyakorlatot bemutató előadásból ugyanakkor kiderült: bár vannak előrelépések, az iskoláskorú gyermekek ellátásában továbbra is sok a hiányosság. A fejlesztési programok széttagoltsága és az erőforrások hiánya miatt a családok gyakran nehéz helyzetbe kerülnek, amikor speciális segítségre van szükségük. A szakemberek egyetértettek abban, hogy a jövő útja a hálózatosodás, a szakmai együttműködés erősítése és a közös stratégia kialakítása lehet.

Az előadások összességében világossá tették, hogy mind Magyarországon, mind Romániában nagy szükség van a korai és iskoláskori fejlesztés további megerősítésére. A résztvevők egyhangúlag hangsúlyozták: a fogyatékossággal élő gyermekek ellátása csak akkor lehet igazán hatékony, ha középpontba a gyermek és családja kerül, és a szolgáltatások elérhetők mindenki számára.

Az előadásokat követően műhelyfoglalkozásokra is sor került, ahol a résztvevők kisebb csoportokban vitathatták meg a felmerült kérdéseket és oszthatták meg saját tapasztalataikat.

A csíksomlyói konferencia nemcsak tudásmegosztásra, hanem a jövő közös stratégiájának megalapozására is lehetőséget adott, amelyből hosszú távon mind Erdély, mind Magyarország családjai profitálhatnak.