Dr. Nagy Sándor: Együtt formáljuk élhetőbbé a világot!

• Jó hírek, Szervezeti hírek
• 2025. január 4.

Január 4-e a Braille-írás világnapja. Ebből az alkalomból kérdeztük dr. Nagy Sándort, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnökét, hogy miben tudják segíteni a Magyarországon élő látássérült embereket.

– Miért fontos a Braille-írás világnapja, és mit üzenhet ez a nap a látássérült emberek közössége és a szélesebb társadalom számára?

– A Braille-írás világnapján talán jobban tudatosodik az emberekben, hogy mennyire sokszínű társadalomban élünk. A társadalom egy olyan szövet, amelyben mindannyian egymásra vagyunk utalva, és ez alól senki sem kivétel, hiszen olykor ép látású embertársainknak is ugyanúgy segítségre van szükségük, mint ahogy a látássérült személyeknek is. Különbség csak a segítségnyújtás jellegében és módjában van. A látásunk elvesztése, illetve súlyos károsodása miatt az információk 70-80 százaléka nem jut el hozzánk a szemünkön keresztül. A Braille-írás részben ezt a hiányt pótolja. A különféle termékek esetében például nagy segítség, ha azok dobozán pontírásban is szerepel az adott árucikk neve, jellemző tulajdonsága. A Braille-könyvek jelentőségét is kiemelném, hiszen ezek segítségével tanulhatnak a diákok, művelődhetnek és olvashatnak a látássérült emberek.

– Hogyan segíti a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége a Braille-írás népszerűsítését és elérhetőségét Magyarországon?

– Elkészítettük a Braille-írás szabályait tartalmazó könyvünket, amelyet pontírásban is megjelentettünk. Ennek segítségével tanulhatják meg a magyar Braille-írás szabályait a látásukat felnőtt korukban elveszítő személyek, de használják az integrált oktatásban részt vevő tanulók és tanáraik is.

A szövetség Braille-formátumban jelenteti meg a Rádió- és televízióműsort, saját kiadványát, a Vakok Világa folyóiratot, de emellett Braille-könyvtárat működtet.

– Hogyan értékeli a látássérült emberek helyzetét Magyarországon?

– A Braille-írás mellett egyre nagyobb szerephez jut a digitalizáció, az okostelefonok, a számítógépek és sok egyéb infokommunikációs eszköz használata is. Ezek lehetővé teszik, hogy a látássérült emberek még több információhoz tudjanak önállóan hozzájutni, továbbá ügyeiket digitális formában intézni, bevásárolni, levelezni, olvasni.

Van még hova fejlődnünk, hiszen a mobilalkalmazások, a webes felületek egyenlő esélyű hozzáférését sok esetben nem tartják fontosnak a fejlesztők, megrendelők. Általánosságban elmondható, hogy a látássérült emberek az élet egyéb területein is ugyanúgy sok hasonló kihívással találkoznak, mint a többi hátrányos helyzetű polgár.

Ugyanakkor hatalmas előrelépésnek tartom, hogy Magyarország Kormánya kiemelt hangsúlyt fektet erre a területre, ezt mutatja az önálló Fogyatékosságügyi Államtitkárság létrehozása is, amely a fogyatékossággal élő embereket és családjaikat érintő problémák megoldására fókuszál. 

– Milyen fő célkitűzései vannak jelenleg a szövetségnek, amelyek hosszú távon segítik a látássérült embereket?

– A szövetség fő célkitűzése évtizedek óta változatlan: az adott kor technikai színvonalának megfelelő, modern szolgáltatásokkal segíteni a látássérült emberek minél önállóbb életvitelét. Ezeket a szolgáltatásokat nemcsak fenntartjuk, hanem fejlesztjük is, sőt igyekszünk újakat is kitalálni. A teljesség igénye nélkül csak néhány szolgáltatásunkat említeném: a Braille-könyvtár, hangoskönyvtár, digitális könyvtár, Távszem szolgáltatás működtetése, tankönyvek adaptálása a közoktatásban integráltan tanuló diákok részére, segédeszközbolt és webáruház működtetése, Braille-kiadványok nyomtatása, vakvezetőkutyák képzése.

– Mit üzenne a látássérült emberek közössége számára, illetve a társadalom többi tagjának a Braille-írás világnapján?

– Úgy gondolom, az MVGYOSZ mottója tökéletesen kifejezi azt az üzenetet, amelyet a társadalom számára el kívánunk juttatni: Együtt formáljuk élhetőbbé a világot!