Több ezer család bevonásával mérné fel a gyermekek jóllétét a Semmelweis Egyetem
Országos gyermek-életminőség kutatást indított a Semmelweis Egyetem, hogy valós képet kapjanak a magyar gyerekek mindennapjairól.
Nemcsak az számít, hogy egy gyermek milyen egészségi állapotban van, hanem az is, hogyan érzi magát a mindennapokban, hogyan alszik, milyen kihívásokkal találkozik, és mindez hogyan hat a család életére. Ebből a gondolatból indult ki az a nagyszabású országos kutatás, amelyet a Semmelweis Egyetem gyermekgyógyászati klinikája indított el.
Az online kérdőív célja, hogy a 4–18 éves magyar gyermekek és családjaik életminőségéről adjon átfogó képet, beleértve az egészséges és a krónikus betegséggel élő fiatalok tapasztalatait is.
A kutatók reményei szerint az anonim válaszok alapján nemcsak tudományos szempontból születhetnek értékes eredmények, hanem olyan gyakorlati következtetések is, amelyek később az ellátásszervezésben, a szűrőprogramok kialakításában vagy akár országos egészségügyi döntésekben is szerepet kaphatnak.
Egy hiányzó területet szeretnének jobban megérteni
A Karikó Katalin ajánlásával jegyzett HUN-PQoL kutatás különlegessége, hogy jelenleg Magyarországon nincs olyan országos lefedettségű vizsgálat, amely egyszerre nézné meg a krónikus beteg gyermekek és egészséges társaik életminőségét.
A kutatás ráadásul nem áll meg a gyermekeknél. A szakemberek arra is kíváncsiak, hogyan hat egy gyermek állapota a család egészére, hiszen egy tartós egészségügyi helyzet gyakran a szülők mindennapjait, terhelését és jóllétét is alakítja.
A közleményben idézett Béres Nóra gyermek-gasztroenterológus, a kutatás egyik vezetője elmondta: az ötlet eredetileg a cöliákiás gyermekek életminőségének vizsgálatából indult ki, később azonban megszületett az elképzelés, hogy érdemes lenne országos szinten, több betegséget és az egészséges gyermekeket is bevonva gondolkodni.
Nemcsak betegségekről kérdeznek
A kérdőív kitöltése körülbelül 15–20 percet vesz igénybe. A kérdések között szerepel az általános életminőség, a fizikai és lelki közérzet, az alvásminőség, valamint olyan tényezők is, amelyek a mindennapokban sokat számítanak, mégsem mindig kerülnek szóba egy rendelői vizsgálat során. Krónikus betegséggel élő gyermekek esetében – például diabétesz, cöliákia, asztma, epilepszia vagy bőrbetegségek esetén – betegségspecifikus kérdések is megjelennek.
A kutatók szerint az ilyen életminőség-felmérések egyik legnagyobb értéke éppen az, hogy olyan dolgokra is rákérdeznek, amelyek laboreredményekből vagy orvosi dokumentációból nem látszanak.
Legalább tízezer családot szeretnének elérni
A kutatás országosan reprezentatív mintára törekszik, ehhez pedig legalább 10 ezer család részvételére van szükség. Ennek érdekében a kutatócsoport már felvette a kapcsolatot szakmai szervezetekkel, betegszervezetekkel, a védőnői hálózattal, tankerületi központokkal és sportegyesületekkel is.
A legnagyobb kihívást jelenleg a hátrányos helyzetű családok, illetve az összehasonlításhoz szükséges nagyszámú egészséges gyermek bevonása jelenti. A kutatók fél éves adatgyűjtési időszakkal számolnak, az első összesített eredmények várhatóan körülbelül egy év múlva születhetnek meg.
A kérdőív kitöltése anonim, az adatokat kizárólag összesített, statisztikai formában dolgozzák fel.
A felmerülő kérdésekre a [email protected] emailcímen válaszolnak a kutatók.
Forrás: MTI
- Ingyenes szakmai nap segít az akadálymentes ifjúsági munka megismerésében
- Gerincferdülés gyermekkorban: gyorsabb ellátást kínál a pécsi központ
- Már gyerekkorban sok múlik rajta: érzékenyítő foglalkozás erdei iskolában
- Az autizmus első jelei – Mikor érdemes szakemberhez fordulni?
- Európa-bajnokság vár a magyar parakajakosokra Portugáliában
- Európa-bajnokság és paralimpiai pontok: négy magyar para kerékpáros a rajtnál
2026. június 17.
Érthetőbb világ felé: lezárult a MOME OPEN inkluzív design képzése
2026. június 16.