Ritka szívfejlődési rendellenesség miatt került életveszélybe egy 20 éves fiatal

• Életmód, Jó hírek
• 2026. október 29.

Rendkívül ritka szívfejlődési rendellenesség miatt került életveszélybe egy fiatal férfi, akit összehangolt orvosi munkával mentettek meg.

Egy rendkívül ritka, veleszületett szívkoszorúér-fejlődési rendellenesség miatt kellett újraéleszteni egy 20 éves férfit, akinek életét több egymásra épülő beavatkozással mentették meg. A Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján előbb külső keringéstámogató eszközt, majd Magyarországon első alkalommal Impella katéteres szívpumpát alkalmaztak. A fiatalember a sikeres műtét után javul, hamarosan rehabilitációra mehet.

Edzőteremben lett rosszul a fiatal férfi

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora és a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója elmondta, hogy a 20 éves férfi szeptember 24-én, egy edzőteremben lett rosszul. A hirtelen szívhalál hátterében egy korábban fel nem ismert, rendkívül ritka, veleszületett fejlődési rendellenesség állt.

Constantinovits Miklós, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója felidézte, hogy a segélyhívás szeptember 24-én 14 óra 27 perckor érkezett. A mentőegység nyolc percen belül a helyszínre ért. A jelenlévők addigra már megkezdték az újraélesztést, a mentők pedig folytatták az életmentést. A beteget folyamatos mellkasi kompresszió mellett szállították a klinikára.

Először külső keringéstámogató eszközt alkalmaztak

Édes István Ferenc, az intézmény klinikai főorvosa ismertette, hogy a beteget a katéteres laboratóriumban készítették elő a beavatkozásra. Elsőként egy ECMO-rendszert alkalmaztak, amely a szív és a tüdő működését is képes támogatni. A készülék elindítása után sikerült stabilizálni a fiatalember keringését, és rövid időn belül felismerték a súlyos szívfejlődési rendellenességet.

A beteg bal koszorúere, amely a szívizomzat mintegy kétharmadát látja el vérrel, nem a főverőérből, hanem a tüdőverőérből eredt. Emiatt a szívizom jelentős része oxigénszegényebb vérhez jutott.

Édes István Ferenc tájékoztatása szerint a rendellenesség hozzávetőleg 300 ezer élveszületésből egy esetben fordul elő, és az érintettek többsége már csecsemőkorban meghal.

Az ECMO-kezelés idején a fiatalembernél tüdőgyulladás és vérzéses szövődmények is kialakultak, miközben a szíve továbbra is nagyon gyengén működött. Az orvoscsoport ezért olyan megoldást keresett, amely a végleges műtét előtt tovább stabilizálhatja az állapotát, és mérsékelheti a beavatkozás kockázatát.

Az Impella szívpumpa időt adott a gyógyulásra

A szakemberek végül az Impella katéteres szívpumpa alkalmazása mellett döntöttek. Az eszközt szeptember 29-én helyezték be.

Sótonyi Péter, a városmajori klinika egyetemi tanára és tanszékvezetője elmondta, hogy a pumpa bevezetéséhez feltárták a kulcscsont alatti artériát, majd egy műér segítségével biztosították a katéter megfelelő bevezetését. Ezt követően eltávolították az ECMO-eszközt, és helyreállították a korábban használt érbevezetések helyét.

Benke Kálmán, a klinika osztályvezető szívsebésze ismertette, hogy az Impella a szív bal kamrájából juttat vért a keringésbe, és a szív pumpafunkciójának mintegy háromnegyedét képes átvenni.

A keringéstámogatásnak köszönhetően a fiatalembert már a beültetés estéjén fel tudták ébreszteni, és lekerülhetett a lélegeztetőgépről. A következő két hétben a szív és a többi szerv állapotának javításán, valamint a végleges műtét előkészítésén dolgoztak.

A beteg az eszközzel a szervezetében is ébren volt, mobilizálni tudták, és sétálni is képes volt. A keringéstámogatás időt adott a szövődmények kezelésére és arra, hogy a műtétet a lehető legkisebb kockázattal végezhessék el.

Helyreállították a szív vérellátását

A végleges műtétet október 13-án végezték el. Hartyánszky István, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika profilvezető szívsebésze, a beavatkozás vezetője elmondta, hogy a rendellenesség ritkasága és összetettsége miatt gondos tervezésre volt szükség.

A szívmotor segítségével végzett műtét során átültették a rendellenesen eredő koszorúeret, így helyreállították a szív élettani vérellátását. A keringéstámogató eszköz segítségével sikerült időt nyerni a beteg állapotának stabilizálására és a szövődmények kezelésére, ami a műtéti kockázat csökkentésében is fontos szerepet játszott.

Merkely Béla a műtét utáni felépülésről elmondta, hogy a fiatalember négy napot töltött az intenzív osztályon, ezt követően pedig a klinika osztályán folytatta a rehabilitációt előkészítő felépülést.

A fiatal férfi szeretne visszatérni a sporthoz

László Gábor, az ELTE harmadéves közgazdászhallgatója a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az edzőtermi rosszullétre és az azt követő négy-öt napra nem emlékszik. Első emlékei már az intenzív osztályról vannak.

Felidézte, hogy néhány nap elteltével segítséggel fel tudott ülni, később pedig járni is képes volt. A jövőre nézve szeretné befejezni az egyetemet, mesterszakon is továbbtanulna, és a sportoláshoz is vissza szeretne térni. A kórház elhagyása után várhatóan háromhetes rehabilitáció vár rá.

Merkely Béla az esetet a magyar szívgyógyászat és szívsebészet fontos mérföldkövének nevezte. Hangsúlyozta, hogy a fiatalember életének megmentéséhez a mentők, a kardiológusok, a szívsebészek, az érsebészek és az intenzív terápiás szakemberek összehangolt munkájára volt szükség.

Constantinovits Miklós külön kiemelte a laikus újraélesztés jelentőségét és a mentési lánc szereplőinek együttműködését. Mint mondta, ritka, hogy egy sikeres újraélesztés után személyesen is találkozhatnak a beteggel, és láthatják, hogy az ellátórendszer összehangolt munkájának köszönhetően visszatérhet a teljes élethez.

Forrás: MTI