Okoseszközök hatása az alvásra

• Életmód
• 2025. március 28.
• 9

Az alvás az emberek életének megközelítőleg a 30 százalékát teszi ki, befolyásolja az agyműködést, a gondolkodást, az emlékezetet, a döntéshozást, a koncentrációt és az immunrendszer működését.

Az okoseszközök képernyője, a kibocsátott fény, az állandó pszichés készenlét is okozhat alvásproblémákat. A képernyőidő és az alvás összefüggéseinek vizsgálatában egyre fontosabbá válik aktív és a passzív képernyőidő megkülönböztetése. Passzív képernyőidő lehet egy film vagy a YouTube videók megtekintése, hírek olvasása. Az aktív képernyőidő esetén viszont a felhasználó testi vagy szellemi aktivitást végez a képernyő előtt, ami magában foglalhatja például a tanulást, a videójátékokkal történő játékot, a szakdolgozatírást vagy a fényképek szerkesztését is. A kutatások alapján az elalvás előtti aktív képernyőidő könnyebben vezethet alvási nehézségekhez a passzív képernyőidővel szemben.

Okoseszközök negatív hatása

A hosszabb alvásmegvonás halálhoz vezethet. Az alvás minőségét pszichológiai, biológiai és környezeti tényezők egyaránt befolyásolják. Az alvás minőségét csökkentő környezeti tényezők között említendők például az érzelmi állapotok: izgalmi állapot, félelem vagy boldogság. A videójátékok, filmek intenzív fény- és hanghatásokat tartalmazhatnak. Az ingerek olyan sűrűn követhetik egymást, hogy akár epilepsziás rohamot is kiválthatnak olyanok esetében is, akiknek a kórtörténetében nincs ilyen.

Az okostelefon-használat és az alvási problémák közötti kapcsolatot több kutatás is megerősíti. A készülékek azért gyakorolhatnak negatív hatást az alvásra, mert olyan környezeti ingereket – intenzív fény- és hanghatások – és tartalmakat – agresszív, szexuális vagy érdeklődést felkeltő témák – szolgáltatnak közvetlenül elalvás előtt, amelyek alvási nehézségeket okozhatnak. Ha pedig nem kapcsoljuk ki éjszakára a készüléket, állandóan egyfajta készenléti állapotban várjuk az üzeneteket és gyakran ellenőrizzük a telefont.

Okoseszközök funkcióinak a hatása az alvásra

A kutatások szerint a lefekvés előtti készülékhasználat rontja az alvás minőségét és mennyiségét. Nem mindegy, hogy elalvás előtt akciófilmet nézünk, vagy egy olyan színezőprogramot használunk, amely relaxáltat bennünket. Az akciójátékokhoz gyors és pontos reakciókra van szükség. Ezek a játékok fokozott agyműködést igényelnek, és alvás előtti közvetlen használatuk stimulálhatja a felhasználót, akinek így alvásproblémái lehetnek.

Jó ötletnek tűnik a mobiljátékok korlátozása a reggeli, délelőtti vagy kora délutáni időszakokra a jobb alvásminőség eléréséért.

Továbbá a legtöbb kutatás a közösségi média használatának a negatív következményeit hangsúlyozza az alvással összefüggésben. A különböző kapcsolattartó és üzenetküldő alkalmazások szintén alvási nehézségeket okozhatnak.

Fontos leszögezni, hogy lényegében alkohol- és droghasználathoz hasonlóan elvonási tünetek – félelem, szorongás – jelennek meg, amelyeket a készülékhasználat csökkent. Ezért az úgynevezett nomophobiával – félelem és szorongás, ha a készülék nem elérhető – küzdő személyek éjszakára sem kapcsolják ki a készüléket, sőt, rendszeres időközönként ellenőrzik is azt.

Fomo esetén az adott személy fél, hogy kimarad fontos szociális eseményekből, érdekes beszélgetésekből. A kimaradástól való félelem órákkal lerövidítheti az alvásidőt, ha várjuk a számunkra fontos másik személy üzenetét egy chatben, pedig már ragad le a szemünk az álmosságtól.

Az okoseszközök negatív hatásainak az elkerülése kiemelten fontos a gyermekek esetében. Az iskoláskorú gyermekek alvásigénye nagyobb lehet a felnőttekénél, és elérheti akár a napi 9-12 órát is. A gyermekek megfelelő alvásának érdekében megfogalmazott ajánlások szerint fontos, hogy a képernyőhasználatot nap első felére redukálják, az agresszív, felzaklató tartalmakat nappal is kerüljék, valamint erősítsék a szülő-gyermek kapcsolatot közös játékkal, mert így a gyermeknek kevésbé lesz szüksége az okoseszköz-használatra.

Dr. Körmendi Attila, pszichológus, egyetemi docens, Debreceni Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Pszichológiai Intézet
Forrás. Patika Magazin