Néhány évtizeden belül a halálozási listán is első helyre kerülhet a demencia
- Életmód
- 2025. május 10.
A demencia nemcsak az egészségügynek, hanem a hozzátartozóknak is hatalmas teher, pedig a rizikófaktorok csökkentésével az esetek több mint 40 százaléka megelőzhető lenne.
Milyen tünetekkel érdemes orvoshoz fordulni, miért hasznos keresztrejtvényt fejteni, milyen sportot végezzünk, és mit (ne) együnk, ha el akarjuk kerülni a demenciát, vagy az Alzheimer-kórt? Mivel készül a kihívásra a kormány, és milyen magyar kutatások zajlanak a háttérben?
Magyarországon becslések szerint most is körülbelül 250 ezer demenciával diagnosztizált ember él (ez az esetek háromnegyedében Alzheimer-kórt jelent), ha pedig a családtagjaikat is beleszámoljuk, akár egymillió embert is érinthet a betegség. Más szóval: minden tizedik magyart.
Demencia vagy Alzheimer?
A közvélekedéssel ellentétben a demencia nem egy konkrét betegség, hanem olyan betegségek gyűjtőfogalma, melyek során az agyban található idegsejtek funkciója károsodik. Egyik leggyakoribb formája az Alzheimer-kór. Nevét Alois Alzheimerről kapta, aki ideggyógyászként 1907-ben elsőként írta le a betegség jellemzőit.
A számok a következő néhány évtizedben a legoptimistább becslések szerint is robbanásszerűen nőni fognak. Kutatók azt valószínűsítik, hogy a világon 2050-re gyakorlatilag megtriplázódik a demenciában szenvedők száma, hatalmas terhet jelentve mind az egészségügyi, mind a szociális rendszereknek.
Van azonban jó hír is: bár elsőre meglepőnek tűnik, a megfelelő rizikófaktorok csökkentésével és életmódváltoztatással az esetek 40 százaléka, vagyis majdnem fele megelőzhető.
A demenciával és az Alzheimer-kórral kapcsolatban az egyik leggyakoriOAhogy az én példám is mutatja, ez egyáltalán nem így van: olyanoknál is megnövekedhet a kockázat, akiknek egyik oldalon sem fordult elő a családjában a betegség. A rizikófaktorok pedig néha egészen egyszerűek: az életmód, a táplálkozás, a környezet, a magány vagy akár iskolai végzettség is meghatározhatja, kinél alakulhat ki nagyobb eséllyel.
Melyek a fő rizikófaktorok
- alkoholmegvonás, egyéb alkoholproblémák,
- droghasználat,
- antidepresszánsok, korszerűtlen altatók, egyéb gyógyszerek,
- érzékszervi betegségek,
- depresszió, szorongás,
- neurológiai kórképek,
- metabolikus vagy endokrin betegségek,
- valamilyen trauma, fertőzés vagy tumor.
A demencia fő kockázati tényezője a magas életkor. A nők magasabb aránya is a hosszabb várható élettartamra vezethető vissza. Egy másik fontos tényező a depresszió. Gyakran jelentkezik a demencia korai szakaszában, és a demencia támogatja a depresszió megjelenését. Ehhez hozzájárul az, hogy a pszichiátriai betegségek hiányos ismerete miatt gyakran félrediagnosztizálják a betegséget. Emiatt megtörténhet, hogy a mini mentális állapotteszt egy idő után javulást mutat.
További tényezők a keringési rendszer zavarai, például a magas vérnyomás; a magas homociszteinszint, a veseelégtelenség, az elhízás és a cukorbetegség. Itt az érrendszer károsodása, az inzulin felépítésének, lebontásának és jelző szerepének zavara, és a glükóztranszformáció hibája az agyban.
A jelenlegi orvostudományi módszerek csak csekély mértékű javulást tudnak elérni. Emiatt különösen fontos a megelőzés szerepe. Így szerephez jut a vérkeringési rendszer ellenőrzése, a mozgás és az étkezés összehangolása, a társas kapcsolatok kialakítása és fenntartása, a depresszió és a cukorbetegség kezelése. A dohányzás egy további lehetséges rizikófaktor, emiatt a leszokás is segíthet megelőzni a demenciát. Egy viszonylag új kutatás szerint a rendszeres mozgás, a napi zöldség- és gyümölcsfogyasztás, mértékletes alkoholbevitel és a nikotin mellőzése megelőzheti a demenciát. Eszerint a normális testsúlynak nincs különösebb szerepe a demencia megelőzésében.
Mi az összefüggés az alváshiány és a demencia között?
Mindenkinek szüksége van rá, életünk mintegy egyharmadát ez teszi ki, mégis egyre nagyobb kihívást jelent. Miközben az alvásnak még világnapja is van, a kialvatlanság és az alvászavar lassan népbetegséggé válik, pedig a minőségi alvás meghatározó szereppel bír az életminőségre.
Stresszkezelés, koncentráció, immunrendszer, libidó – csak a leggyakoribb tényezők, amelyekre az alváshiány jelentős hatással van, egy friss kutatás pedig arra mutat rá, hogy a rendszeres, 6 óránál kevesebb alvás akár 30 százalékkal növelheti a demencia kialakulásának kockázatát.
Forrás: aphasie.hu
- MosolyManók 2025: gyerekek gyerekeknek, karácsonyi csomagok országszerte
- 25 ezer adománycsomag a rászorulóknak: sikeres az Adni Öröm! akció
- 30 éves az Önálló Élet Egyesület
- BKIK Piactér konferencia: befogadó munkahelyek és jó gyakorlatok
- Több mint 82 milliárd forint jut felzárkóztatásra – új programokat jelentett be a kormány
- Miért fogyasszunk halat legalább karácsonykor?
2025. december 28.
Nem csak felújítás: új korszak kezdődik a Keleti pályaudvaron
2025. december 24.
Egy csendes pillanat karácsonyra
2025. december 23.
Karácsony képernyőmentesen
2025. december 23.
Amikor az ünnep sérülést hoz: karácsonyi balesetek nyomában
2025. december 23.
Miért fogyasszunk halat legalább karácsonykor?
2025. december 23.