Kitartás, elhivatottság és hit

Megosztás:
Fotó: Nagy Balazs

A nyári forróság sem tudta elnyomni azt a lelkesedést és elszántságot, amely szombaton a Véső úti Atlétikai Központban vibrált. A Magyar Speciális Olimpiai Szövetség ismét megrendezte országos atlétikai versenyét, ahol 12 tagszervezet 118 sportolója mérettette meg magát.

A legfiatalabb versenyző 11, míg a legidősebb 58 éves volt a Magyar Speciális Olimpiai Szövetség Országos Atlétika versenyén, amely bár megmérettetés volt a javából, mégsem csupán az eredményekről szólt: sokkal inkább az emberi teljesítőképesség határainak újraértelmezéséről, a közösség erejéről és a sportban rejlő megerősítő erőről.

Magyar Speciális Olimpiai Szövetség – a sport nem tesz különbséget

Az értelmi fogyatékos, vagy tanulásban akadályozott sportolók számára minden egyes elért eredmény mögött sokszoros erőfeszítés áll. Az atlétika számukra különösen nagy kihívás. Itt ugyanis nemcsak a fizikai teljesítmény számít, hanem a mentális erő, a kitartás, az apró fejlődésekbe vetett hit és a szinte emberfeletti türelem is. Az edzők szerepe ebben a világban felbecsülhetetlen. Ők nem pusztán technikát tanítanak, hanem hitet, kitartást és önbecsülést adnak át. Ahogy Szautner Mihály atlétikai szakágvezető is megfogalmazta:

„Nekik egy eredmény eléréséhez, egy technikai elem begyakorlásához sokkal több ismétlés kell. Ez tőlük is nagyobb kitartást követel, de nagyon sok múlik az őket felkészítő edzőkön, pedagógusokon. Hiszen komoly mentális támogatást is kell nyújtani ahhoz, hogy ami egyébként egy ép sportolónak is kedvét tudja szegni, azon túllendítsék őket. A gyermek is azt tudja elővenni a kalapból, amit az edzővel közösen beletettek.”

A versenyszámok között mindenki megtalálhatta a saját szintjének megfelelőt: a gyengébb képességű sportolók kislabda dobásban, 50 méteres futásban és helyből távolugrásban mérhették össze tudásukat, míg a jobb képességűek a „normál” versenyrendszerhez igazodó számokban is indulhattak – 100, 200, 400, 800 vagy akár 1500 méteren, valamint távolugrásban, súlylökésben, mini gerelyhajításban és természetesen  a klasszikus 4×100 méteres váltófutásban. Ez önmagában is mutatja: a sportban nem a korlátok, hanem a lehetőségek dominálnak.

Egy-egy siker mögött néha olyan történetek rejlenek, amelyek az épek világában is példaként szolgálhatnának. Mint azé a fiatal sportolóé, aki nem tudott futni, amikor iskolába került, de 2023-ban már Berlinben képviselte hazánkat a Speciális Olimpia nyári világjátékán – távolugrásban negyedik, 400 méteren pedig aranyérmes lett.

Szeretik a Véső úti pályát

Szautner Mihállyal folytatott beszélgetésünkből az is kiderült, hogy milyen sokat hozzátehet egy verseny helyszíne annak hangulatához. A barátságos légkör, a támogató közösség, és az önkormányzat hozzáállása különösen fontos hátteret biztosított mindehhez.

Nagyon jók a körülmények, kedvesek az emberek, a sportvezetés, az önkormányzat is nagyon pozitívan áll hozzá, tényleg otthon érezzük magunkat. Békési Klárának nagyon sokat köszönhetünk amiért ide mi  hazajövünk. Nagyon sokat tesz azért, hogy a sportolóink ne csak a pályán, de azon kívül is otthon érezzék magukat.

A sport hatása pedig messze túlmutat a pályán. A rendszeres mozgás fejleszti a koncentrációt, javítja az fizikai állóképességet, növeli az önbizalmat, fejleszti a kitartást és strukturálja a mindennapokat. A közös edzések, versenyek pedig megtanítanak örülni a másik sikerének, együttérezni, közösségben létezni – mindazoknak az értékeknek, amelyeket a modern társadalom gyakran elfelejt.

Ez az esemény nem csak sportverseny volt. Egy üzenet, egy emlékeztető arra, hogy a sport nem ismer határokat – csak lehetőségeket. És, aki valaha látta, ahogy ezek a sportolók célba érnek, tudja: a legnagyobb győzelem néha az, ami kívül esik az  éremtáblázatokon.

Forrás: szoljon.hu

Megosztás:
Előző cikk Kosaras összefogás Parajdért Következő cikk Öt éremmel tértek haza a világkupáról

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük