Forradalmasíthatja a hallásrehabilitációt az SZTE új fejlesztése

• Életmód, Jó hírek
• 2026. július 24.

Új audiológiai mérési eljáráson dolgoznak a SZTE kutatói, amely pontosabbá teheti a hallókészülékek és implantátumok beállítását.

A hallássegítő eszközök működésének pontosabb értékelését célzó új módszeren dolgoznak a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szakemberei. A fejlesztés különösen azoknak jelenthet nagy segítséget, akik életkoruk vagy egészségi állapotuk miatt nem tudnak megbízhatóan részt venni a hagyományos hallásvizsgálatokban.

Az egyetem tájékoztatása szerint a hallásrehabilitáció területén évtizedek óta kiemelkedő szakmai munka folyik az intézményben. A programot Rovó László professzor, az SZTE rektora vezeti, aki hosszú ideje foglalkozik a hallássérültek korszerű ellátásával.

A halláskárosodás mértékétől függően a betegek hagyományos hallókészüléket, illetve műtéttel beültethető implantátumot is kaphatnak. Bár ezek az eszközök bizonyítottan javítják a hallást, hatékonyságuk objektív mérése sok esetben ma is komoly kihívást jelent.

Azoknak is segíthet, akiknél nehéz a hagyományos vizsgálat

A jelenleg alkalmazott vizsgálatok gyakran a páciens visszajelzéseire épülnek, ami nem minden esetben megoldható. Csecsemőknél, kisgyermekeknél, valamint értelmi vagy kognitív érintettséggel élőknél a szakemberek sokszor nem tudnak kizárólag a hagyományos módszerekre támaszkodni.

Erre a problémára keres megoldást Nagy Roland, a klinika egyetemi adjunktusa és mérnöke, aki munkatársaival olyan új vizsgálati rendszert fejleszt, amely a páciens együttműködésétől függetlenül is képes objektív eredményeket szolgáltatni.

A projekt nemrég Proof of Concept támogatást nyert az egyetem innovációs vállalkozásától, az SZTE TTC Zrt.-től, ami új lendületet adhat a kutatásnak.

Közvetlenül a hallássegítő eszközön keresztül vizsgálnák a hallást

A fejlesztés lényege egy komplex audiológiai vizsgálati módszer és eszközrendszer, amely közvetlenül a páciens által használt hallássegítő eszközön keresztül végzi a hanginger-stimulációt.

Az eljárás célja, hogy objektív képet adjon arról, mennyire eredményesen érzékeli a páciens a hangokat, függetlenül attól, hogy képes-e együttműködni a vizsgálat során.

A rendszer egységesen alkalmazható a különböző hallássegítő megoldásoknál, legyen szó cochleáris implantátumokról, középfül-implantátumokról, csontvezetéses eszközökről vagy hagyományos hallókészülékekről.

A szakemberek szerint az új módszer részletes, frekvenciaspecifikus és intenzitásfüggő mérésekre is lehetőséget biztosít, így jóval pontosabb audiológiai profil készülhet a páciensekről.

Személyre szabottabb kezelést tehet lehetővé

A pontosabb méréseknek köszönhetően a hallókészülékek és implantátumok beállítása is személyre szabottabbá válhat. A fejlesztők célja, hogy a speciális eszközök programozását már a műtétek során, majd az azt követő időszakban is a lehető legpontosabban tudják elvégezni.

A kutatás jelenleg még alapkutatási szakaszban tart. A szakemberek a már meglévő szubjektív és objektív mérési eredmények összehasonlításával dolgoznak azon, hogy tudományosan is igazolják az új koncepció működőképességét.

Ha a laboratóriumi vizsgálatok sikerrel zárulnak, a fejlesztés hosszú távon jelentősen javíthatja a hallássérültek diagnosztikáját és rehabilitációját, különösen azoknál a betegeknél, akiknél a jelenlegi vizsgálati módszerek csak korlátozottan alkalmazhatók.

Forrás: MTI