Emelkedett a súlyosan fogyatékos személyek számára elérhető adókedvezmény mértéke

Megosztás:

2025-ben a minimálbér 9 százalékkal emelkedett, így számos más juttatás összege is nőtt, amely a törvény szerint a minimálbér összegéhez van kötve.

Ilyen kedvezmény a súlyos betegséggel élők adóalapkedvezménye, mely 2025-től havi 14 500 forintot jelent. Akár 10-ből 3 magyar is jogosult lehet alapbetegségük alapján, viszont még mindig kevesen tudnak arról, milyen esetben jár ez a kedvezmény.

2025-ben a kedvezmények nélkül számolt nettó minimálbér 193 390 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó garantált bérminimum 231 965 forint lesz. A minimálbér összegéhez számos juttatás igazodik, így 2025-ben ezek is emelkednek, többek között az az adóalap-kedvezmény, amely bizonyos betegségek esetén járhat a magyar dolgozóknak. Erre a kedvezményre becslések szerint akár a lakosok 35 százaléka is jogosult lehetne, viszont sokan nem veszik igénybe. Köztük lehetnek olyanok, akik azért nem veszik igénybe, mert nem nem is tudnak róla, hogy jogosultak lennének rá.

Az egyes betegségek esetén járó adóalap-kedvezmény mértéke havonta mindig a minimálbér egyharmadának 15 százaléka száz forintra kerekítve, vagyis 2025-től 14 500 forint. Egy évben ez 174 ezer forint kiesést jelenthet, ha valaki nem tud róla, hogy jogosult a kedvezményre.

Ki lehet jogosult?

Ezt a 335/2009-es kormányrendelet határozza meg. Tehát, ha valakinek papírja van arról, hogy a rendeletben felsorolt betegségek valamelyikét állapítottak meg nála, akkor jogosult a személyi jövedelemadója csökkentésére a személyi jövedelemadóról szóló 1995-ös törvény alapján. Nem kell feltétlenül súlyos fogyatékosságokra gondolni. A kedvezmény járhat például a laktózintolerancia, a cukorbetegség egyes esetei, vagy a cöliákia esetén is. Így akár 10-ből 3 magyar is érintett lehet.

Azt is érdemes tudni, hogy ha valaki még korábban nem vette igénybe a kedvezményt, de a betegség ténye már hosszabb ideje fennáll, akkor visszamenőleg is igényelheti azt az 5 éves elévülési időn belül.

Ki igényelheti?

Az adókedvezmény egyfajta engedmény, melyet az állam a dolgozók egy csoportjának biztosít rászorultsági alapon. Ezáltal jogosultak rá, hogy kevesebb adót fizessenek más adózóknál. Hogy betegségük alapján jogosultak-e adóalap-kedvezményre, azt a leleteik, illetve a betegségek BNO kódja alapján a dolgozók maguk is azonosíthatják. A betegségek pontos listáját a már említett kormányrendelet melléklete tartalmazza, ami ide kattintva érhető el. A teljesség igénye nélkül felsoroljuk azokat, amelyek a legtöbb magyart érinthetik:

  • egyes hallási és látási fogyatékosságok,
  • bizonyos mentális fogyatékosságok és viselkedészavarok,
  • egyes mozgásszervi fogyatékosságok,
  • pervazív fejlődési zavarok (pl. gyerekkori autizmus, sperger szindróma)
  • skizofrénia egyes változatai, schizotypiás és paranoid zavarok
  • a daganatos betegségek egyes típusai (pl. a vérképzőrendszer rosszindulatú betegségei, emlő, méhnyak, petefészek, here és prosztata rosszindulatú daganatai)
  • mesterséges testnyílással élő személyek
  • egyes immunbetegségek,
  • egyes emésztőszervi betegségek (pl. Crohn-betegség, coeliakia, egyes felszívódási zavarok, stb.)
  • endokrin és anyagcsere betegségek, mint az I. típusú diabetes és a szövődményekkel járó II. típusú diabetes
  • veleszületett enzimopátiák (az egyes enzimek működésének rendellenességei), például laktóz intolerancia, lisztérzékenység, vagy a szénhidrát anyagcsere egyéb zavarai,
  • művesekezelésre szoruló betegek,
  • krónikus légzési elégtelenség
  • veleszületett és szerzett szívbetegségek,
  • egyes fejlődési rendellenességgel születettek
  • és endometriózis esetén.

A felsorolás nem teljes, ezek csupán a leggyakoribb betegségek.

Hogyan igényelhető?

Először is egy igazolásra lesz szükség, amelyen egy szakorvos, vagy az adózó háziorvosa igazolja, hogy valóban szenved a kedvezményre jogosító betegségben. Az igazolással a magánszemély két időpontban kérheti a kedvezmény megállapítását a Nemzeti Adó és Vámhivataltól (NAV):

  • az adóelőleg megállapításánál, adóelőleg-nyilatkozattal év közben,
  • valamint a személyi jövedelemadó bevalláskor májusban

Az igazolásnak tartalmaznia kell a személyazonosító adatokat, a lakóhelyet, az adóazonosító jelet, az igazolás kiállítását megalapozó szakorvosi dokumentáció kiadásának dátumát, a betegség véglegességének vagy ideiglenességének megállapítását az igazolást kiállító szakorvos vagy háziorvos aláírásával, pecsétjével ellátva.

Forrás: penzcentrum.hu

Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük