A szklerózis multiplex jelei akár 15 évvel a diagnózis előtt megjelenhetnek

• Életmód
• 2026. október 24.

A szklerózis multiplex korai jelei között fáradtság és fájdalom is szerepelhet, de ezek önmagukban nem utalnak a betegségre.

A szklerózis multiplex (SM) felismerése sokszor összetett folyamat, mert a betegség kezdeti jelei nehezen különíthetők el más egészségügyi problémáktól. Egy kanadai kutatás szerint az érintettek egészségügyi adataiban már akár 15 évvel a jellegzetes tünetek megjelenése előtt kimutathatók bizonyos eltérések. A gyakori fáradtság, fájdalom vagy szédülés azonban önmagában nem jelenti azt, hogy valakinek SM-je van.

Már évekkel korábban gyakoribbá válhatnak az orvosi vizitek

A JAMA Network Open folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók a kanadai Brit Kolumbia egészségügyi adatait elemezték. Összesen 2038, később szklerózis multiplexszel diagnosztizált ember adatait hasonlították össze több mint tízezer, hasonló jellemzőkkel rendelkező, SM-mel nem diagnosztizált személy adataival.

Az eredmények alapján a később SM-mel diagnosztizált emberek már évekkel a jellegzetes tünetek megjelenése előtt gyakrabban keresték fel az orvosokat. A korábbi találkozások között általános panaszokkal, fáradtsággal, fájdalommal és mentális egészségi problémákkal kapcsolatos vizitek is szerepeltek.

A diagnózist megelőző években a szakorvosi vizsgálatok is gyakoribbá váltak. A neurológiai és szemészeti konzultációk aránya már nyolc-kilenc évvel a tünetek megjelenése előtt emelkedett, a diagnózishoz közeledve pedig többféle egészségügyi ellátás igénybevétele nőtt.

A vizsgálat az egészségügyi adatokban kirajzolódó mintázatokat tárta fel. Nem azonosított olyan konkrét tünetegyüttest, amelyből egy adott embernél évekkel előre biztosan meg lehetne jósolni a betegséget.

Mi történik a szervezetben szklerózis multiplex esetén?

Az SM krónikus, gyulladásos idegrendszeri betegség. Az immunrendszer a központi idegrendszerben károsíthatja az idegrostokat borító mielinhüvelyt, amely fontos szerepet játszik az idegi jelek továbbításában.

A tünetek változatosak lehetnek. Előfordulhat látászavar, zsibbadás, bizsergés, izomgyengeség, egyensúlyzavar és jelentős fáradtság is. A panaszok jellege és súlyossága egyénenként eltér, ezért a betegség felismerése nem mindig egyszerű.

A kezdeti változások sokszor nem utalnak egyetlen meghatározott kórképre. A fáradtság, a fájdalom, a szédülés, a szorongás vagy a depresszió számos más állapot mellett is jelentkezhet. Ezeket a panaszokat ezért mindig a teljes kórtörténettel és az egyéb tünetekkel együtt kell értékelni.

Miért nehéz felismerni a korai jeleket?

A kutatók által vizsgált időszakot a betegség bevezető szakaszaként is értelmezhetik. Ez arra az időre utal, amikor az egészségi állapotban már megjelenhetnek változások, de még nem állnak rendelkezésre a diagnózishoz szükséges egyértelmű bizonyítékok.

A bevezető szakasz nem jelenti azt, hogy a betegség már biztosan felismerhető lett volna. Az egészségügyi adatokban észlelt összefüggések a betegcsoport egészére jellemző mintázatokat mutatnak, és nem alkalmasak arra, hogy egyetlen tünetből előre jelezzék az SM kialakulását.

A kutatás jelentősége abban áll, hogy a betegség kezdetét megelőző időszakot is részletesebben vizsgálhatóvá teszi. A további kutatások segíthetnek annak megértésében, milyen változások kapcsolódhatnak az SM korai folyamataihoz, és hogyan lehetne a jövőben pontosabban felismerni a betegséget.

Mikor érdemes orvoshoz fordulni?

A tartósan fennálló vagy visszatérő panaszokat érdemes megbeszélni a háziorvossal, különösen akkor, ha új tünetek jelentkeznek, vagy a korábbi problémák megváltoznak. Hasznos lehet feljegyezni, mikor kezdődtek a panaszok, mennyi ideig tartottak, milyen gyakran térnek vissza, és milyen hatással vannak a mindennapi életre.

Ha a tünetek alapján indokolt, az orvos neurológiai kivizsgálást javasolhat. Az SM diagnózisa több tényező együttes értékelésén alapulhat, beleértve a neurológiai vizsgálatot és az MR-felvételeket. Bizonyos esetekben további vizsgálatokra is szükség lehet, miközben más, hasonló tüneteket okozó betegségeket is mérlegelni kell.

A fáradtság, a szédülés vagy a szorongás önmagában nem bizonyítja a szklerózis multiplex jelenlétét. A kutatás fontos felismerése, hogy a betegséghez kapcsolódó változások már jóval a diagnózis előtt elkezdődhetnek, ám az egyéni kockázat megítéléséhez és a diagnózishoz szakorvosi értékelés szükséges.

Forrás: egeszsegkalauz.hu