Új javaslatok javíthatják a látássérültek mindennapjait Magyarországon

• Életmód, Jó hírek
• 2026. augusztus 13.

Új javaslatok segíthetik a látássérültek közlekedését, a segédeszközök támogatását és a szemészeti ellátás fejlesztését Magyarországon.

Átfogó javaslatcsomagot állított össze az Útjelző – Látássérült Embereket Segítő Szervezetek Országos Hálózata, amelynek célja, hogy könnyebbé és biztonságosabbá tegye a látássérült emberek mindennapjait. A közel 40 szervezetet összefogó civil hálózat szerint a közlekedés, az egészségügyi ellátás és a gyógyászati segédeszközök területén is olyan változtatásokra lenne szükség, amelyek valódi segítséget jelentenének az érintettek számára.

A szervezet közleménye szerint az akadálymentes közösségi közlekedés jóval többet jelent annál, hogy valaki könnyebben utazhasson. Meghatározza azt is, hogy el tud-e jutni az iskolába, a munkahelyére vagy éppen egy orvosi vizsgálatra, így közvetlenül befolyásolja az életminőséget és a társadalmi esélyegyenlőséget is.

Könnyebben használható közlekedést szeretnének

A javaslatcsomag egyik legfontosabb eleme a közösségi közlekedés akadálymentesítésének további fejlesztése.

A hálózat szerint tapintható jelzésekre lenne szükség az autóbusz- és vasútállomásokon, emellett akusztikus utastájékoztató rendszerek is segíthetnék a tájékozódást. Ezeknek köszönhetően a látássérült utasok könnyebben megtudhatnák például, hogy melyik vágányon vagy kocsiállásnál áll a járatuk.

Szintén fontosnak tartják, hogy a közlekedési és egyéb digitális felületek teljes mértékben kompatibilisek legyenek a felolvasóprogramokkal, így azok önállóan is használhatók legyenek.

A szervezet szerint nagy segítséget jelentene az is, ha a nagyobb közlekedési csomópontokban személyi segítők állnának rendelkezésre, hiszen nem várható el, hogy a látássérült emberek minden alkalommal kísérővel közlekedjenek.

Korszerű segédeszközöket is támogatnának

A javaslatok között kiemelt helyet kapnak a modern, digitális segédeszközök is.

A hálózat azt szeretné, hogy a Braille-kijelzők, digitális nagyítók, okosszemüvegek, okostelefonok és más életvitelt segítő digitális eszközök bekerüljenek a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által támogatott eszközök közé.

Emellett felülvizsgálnák a segédeszközök kihordási idejét, különösen a gyermekek esetében, hiszen a növekedés és a mindennapi használat miatt ezek sokszor hamarabb cserére szorulnak.

A szervezet egy TAJ-alapú, éves egyéni segédeszközkeret bevezetését is javasolja, amely nagyobb szabadságot biztosítana az érintetteknek a számukra legmegfelelőbb eszközök kiválasztásában.

Hatékonyabb egészségügyi ellátást sürgetnek

A javaslatcsomag az egészségügyi rendszer fejlesztésére is kitér.

A hálózat szerint érdemes lenne bővíteni a receptfelírási jogosultságot, hogy bizonyos segédeszközöket optometristák, háziorvosok és rehabilitációs központok is felírhassanak.

Emellett eszközkölcsönző- és szervizhálózat kialakítását, valamint a segédeszközök áfamentességének további bővítését is szorgalmazzák.

Egyre több embert érintenek a látásproblémák

A szervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy világszerte több mint kétmilliárd ember rövidlátó, és az előrejelzések szerint 2050-re ez a szám elérheti az ötmilliárdot, vagyis a Föld lakosságának közel felét.

Hasonlóan komoly kihívást jelent a cukorbetegség is, amely emberek százmillióit érinti. A betegség egyik súlyos szövődménye a diabéteszes retinopátia, amely kezelés nélkül jelentős látásromláshoz, akár látásvesztéshez is vezethet.

Éppen ezért a hálózat országos, szervezett szemészeti szűrőrendszer kialakítását javasolja, amely életkorhoz és kockázati csoportokhoz igazodó szűrőprogramokra épülne.

Az EESZT-ben is új fejlesztéseket látnának szívesen

A javaslatcsomag kitér az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) fejlesztésére is.

A szervezet azt szeretné, hogy a rendszerben önálló fejlesztési célként jelenjen meg a látássérült páciensek online betegútja. Ennek részeként az EESZT-ben rögzített látássérült státusz alapján automatikusan megjelenhetnének az érintettek számára fontos szolgáltatók, például rehabilitációs központok, civil szervezetek, segédeszköz-szolgáltatók, pszichológiai támogatást nyújtó intézmények, valamint oktatási és foglalkoztatási tanácsadók, területi bontásban.

A civil hálózat szerint ezek a fejlesztések nemcsak az önállóbb életvitelt segítenék, hanem az egészségügyi ellátáshoz és a közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést is javítanák.

Forrás: MTI