Hetvenszeresére nőtt az autista gyerekek száma az elmúlt hatvan évben

• Életmód, Szervezeti hírek
• 2026. március 20.

Az autista gyerekek aránya jelentősen nőtt, de a szakemberek szerint a háttérben főként a jobb felismerés áll.

Egy szám, ami elsőre megdöbbentő

Az elmúlt évtizedekben látványosan nőtt az autizmus diagnózisok száma. A számok szerint ma már jóval több gyermeket érint, mint korábban.

Egy szakmai beszélgetésen, amelyet a Berzsenyi Dániel Könyvtárban tartottak, Dr. Pachner Orsolya Csilla neuroaffirmatív pszichológus arról beszélt, hogy az 1960-as években még minden 2500. gyermeket érintett az autizmus, míg napjainkban már minden 36. gyermeket diagnosztizálnak.

Ez a változás elsőre drámainak tűnik. A valóság azonban összetettebb ennél.

Ma már máshogy gondolkodunk az autizmusról

A beszélgetés során, amelyet Spiegler-Kutasi Nikoletta vezetett, világossá vált, hogy az autizmus megítélése az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult.

Korábban sokszor hiányként vagy zavarként tekintettek rá. Ma egyre inkább az a szemlélet erősödik, hogy az autizmus egy eltérő idegrendszeri működés, amely a neurodiverzitás része.

Ez a megközelítés nem rangsorol. Nem jobb vagy rosszabb működésről beszél, hanem különbözőségről.

Mi áll a növekvő számok mögött

A számok emelkedése nem feltétlenül azt jelenti, hogy korábban kevesebb autista ember élt.

Sokkal inkább arról van szó, hogy ma már többet tudunk felismerni. A diagnosztikai módszerek fejlődtek, a szakmai tudás bővült, és a társadalom is érzékenyebbé vált a témára.

Korábban sokan egyszerűen nem kaptak diagnózist, vagy észrevétlenek maradtak.

A mai világ is szerepet játszhat ebben. A gyors, ingergazdag környezet jobban megmutatja az eltérő idegrendszeri működést, így az is láthatóbbá válik, ami régen rejtve maradt.

A „maszkolás” ára

Egyre több szó esik arról, hogy sok érintett igyekezik alkalmazkodni a környezetéhez.

Ez az úgynevezett maszkolás. Ilyenkor az autista személy tudatosan próbál úgy viselkedni, ahogy azt a környezete elvárja, hogy beilleszkedjen.

Ez kívülről sokszor nem látható. Az iskolában vagy a munkahelyen minden rendben lévőnek tűnhet, miközben belül komoly feszültség halmozódik fel.

A szakember szerint ez hatalmas energiát igényel. Az érintett ilyenkor nem lehet önmaga, és ez hosszú távon kimerítő.

A diagnózis nem bélyeg

Sokan tartanak attól, hogy egy diagnózis megbélyegzést jelent.

A szakmai álláspont ezzel szemben az, hogy a diagnózis nem hibát jelöl, hanem lehetőséget ad. Segít megérteni a működést, és megnyitja az utat a megfelelő támogatás felé.

A felismerés abban is segíthet, hogy az érintett olyan környezetbe kerüljön, ahol nem kell folyamatosan alkalmazkodnia, hanem elfogadják.

Egy támogató közeg mindent megváltoztathat

A beszélgetés egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy az autizmus önmagában nem határozza meg az életminőséget.

Sokkal inkább az számít, milyen közeg veszi körül az érintettet. Egy elfogadó, támogató környezet jelentősen csökkentheti a nehézségeket, és segíthet abban, hogy az egyén megtalálja a saját útját.

Ez a szemlélet talán a legnagyobb változás az elmúlt évtizedekhez képest.

Forrás: vaol.hu