Esélyegyenlőség, felzárkóztatás, jövőkép

• Jó hírek
• 2025. június 10.
• 15

Közel 3 milliárd forintot ölel fel a támogatás. A Vármegyei Esélyteremtési Program részleteiről számoltak be csütörtökön.

Esélyegyenlőség, felzárkóztatás, jövőkép: ezek a kulcsszavai annak a projektnek, melyről a Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzata által szervezett eseményen adtak tájékoztatást Debrecenben, a Vármegyeházánt. A projektnyitón arról tárgyaltak a vármegyei önkormányzat és a tankerületek vezetői, hogy megalkották a Vármegyei Esélyteremtési Programot. Ennek keretében humán fejlesztéseket vinnének véghez a saját hatáskörükben, körzetükben.

Mit is jelent az esélyteremtési program?

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar vármegyei közgyűlés elnöke köszöntőjében kiemelte, hogy szándékuk csökkenteni a települések közötti esélykülönbségeket, amihez közel 3 milliárd forintos forrás áll rendelkezésükre, és mintegy 64 ezer hátrányos helyzetben lévő embert kell elérniük a program során.

Mint elmondta, azt a legfontosabb meghatározni, hogy milyen jövőképet tudnak felmutatni azon fiatalok számára, akik beiratkozás előtt állnak – legyen szó bölcsődéről, óvodáról, általános iskoláról –, és milyen ismeretek elsajátításában tudnak nekik segíteni. Mint fogalmazott, az előző évhez képeszt csökkent azoknak a száma, akik korán elhagyják az iskolát. A 18-24 éves korosztályban 10,3 százalékot tesz ki az a közeg, amely nem vett részt semmilyen állami vagy egyéb képzési struktúrában azelőtt négy héttel, hogy az erre vonatkozó felmérést elvégezték volna. Rámutatott, a 64 ezer fős főindikátorral jelzett csoportból mintegy 30 ezer főt a vármegyei önkormányzat partnerei fognak elérni.

– A jövőkép szempontjából az a legfontosabb, hogy megadjuk az alapfokú, majd a szakképesítés megszerzésének a lehetőségét. Természetesen ennek az lenne a csúcsa, ha a felsőfokú képzettséget is elsajátítanák az érintettek – mondta Pajna Zoltán.

Mindannyiunk érdeke, hogy ez a projekt kimagaslóan sikerüljön

Olyan területeket szólít meg ez a projekt, melyek, azt gondolom, mindannyiunk számára fontosak, és mindannyiunk érdeke, hogy ez a projekt kimagaslóan sikerüljön. Szeretném, ha módszertani tekintetben is segítséget nyújtana: hogyan tudjuk a pedagógusokat még jobban felkészíteni arra, miként kell akár sajátos nevelési igényű, akár fogyatékkal élő, akár hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozni, mert az integrálás és az inkluzív nevelés rendkívül fontos. Elsődleges célunk, hogy a lemorzsolódó gyermekek száma nulla legyen, hiszen az általános iskolából nem morzsolódhat le egyetlen gyerek sem. Ez egy kimagasló cél, sőt, szerintem kötelező, hogy minden gyermek elvégezze az általános iskolát, méghozzá úgy, hogy nem funkcionális analfabéta – jelentette ki Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke. Arról is beszélt, hogy bevezetnének egy olyan jellegű olvasásfelmérést, amelyen ha kiderülne, hogy a gyermek nem tud olvasni, akkor nem engednék át a következő osztályba csak azért, hogy évfolyamot lépjen valódi fejlődés nélkül. Ez az elnök szerint már csak azért is fontos, hogy a későbbiek folyamán ne legyenek nehézségeik a szakmatanulásban, továbbtanulásban, mert ha úgy ballagnának el nyolcadikból a diákok, hogy közben nem megy nekik a szövegértés, akkor nem tudnának boldogulni.

A szülőket is bevonnák a programokba

A köszöntőket követően felvázolták a tankerületi igazgatók a programterveiket, melyekben kifejtették, milyen módszereket alkalmaznának a vármegyei szolgáltatási hiányok kiküszöbölésére, illetve a közösségi identitás megtartására és erősítésére, kiemelten fókuszálva a vármegyei hátrányos helyzetű célcsoportokra.

Majosi Pálma, a Berettyóújfalui Tankerületi Központ igazgatója előadásában elmondta, területükön meglehetősen nagy a hátrányos, illetve a halmozottan hátrányos helyzetben lévők száma, ahhoz pedig, hogy a tankerület tudjon nekik segíteni, 180 millió forintos támogatást regisztráltak. Terveik között szerepel (a teljesség igénye nélkül) a Mocorgó Sportdélután, ami nemcsak diákoknak, hanem szüleiknek is szól, és ezzel erősítenék a két fél közötti kapcsolatot 2025 szeptemberétől – ennek a berettyóújfalui József Attila Általános Iskola fog majd a helyszínéül szolgálni.

Türk László, a Debreceni Tankerületi Központ igazgatója kiemelte, ebben a projektben összesen hat hozzájuk tartozó intézmény vesz részt, ezek a nyíradonyi járás településeiről (Álmosd, Bagamér, Nyíradony, Nyírábrány, Nyírmártonfalva és Újléta) kerültek be. Mint kifejtette, arra számítanak, hogy közel ezer tanuló fog részt venni a programban. Őket többek között pályaorientációs, továbbtanulással kapcsolatos tanácsokkal, illetve fejlesztő tréningekkel (ezekbe bevonnák a szülőket is) segítenék.

Tóth Lajos Árpád, a Hajdúböszörményi Tankerületi Központ igazgatója kiemelte, 470 hátrányos és 370 halmozottan hátrányos helyzetű diákon segítenének, és 15 intézményt vonnának be a programba. Mint felvázolta, óvodai és iskolai szociális segítők közösségi tevékenységek, elsősegélynyújtó, képességfejlesztő és önismereti foglalkozások szervezése is tervben van, csakúgy, mint a tankonyhai foglalkozás (ez tulajdonképpen közös főzést jelent az édesanyák bevonásával), segítenének a diákoknak tájékozódni a munka világával kapcsolatban, fejlesztenék a pénzügyi tudatosságot, a kommunikációs készségeket, illetve tankerületi sportversenyeket szerveznének.

Juhász Márton, a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány ügyvezető igazgatója kiemelte, összesen 66 településen fognak tevékenykedni.

Beszélt arról is, hogy a fogyatékos gyermekeket, felnőtteket saját otthonukban nevelő családok (ideértve a nevelőszülői családokat) részére fontos a közösségépítés, a tapasztalatcsere, a szabadidős és a rekreációs programok szervezése. Ami pedig látványosnak ígérkezik, az egy pénzügyi tudatosságot fejlesztő óriás társasjáték Dobj, dönts, válassz! néven.

Forrás: haon.hu