Több mint sport: 113 éve épít közösséget a magyar siketsport

• Szervezeti hírek
• 2025. június 2.
• 366

A Siketek Sportklubja 1912-es megalapításával a magyar hallássérült közösség nemcsak a sport, hanem az önszerveződés történetébe is maradandóan beírta magát.

Az azóta eltelt több mint egy évszázad alatt a siketsport közösségépítő ereje, nemzetközi sikerei és társadalmi küldetése egyaránt bizonyítást nyert. Dr. Tapolczai Gergely a Magyar Hallássérültek Sportszövetségének elnöke az SSC történelmi jelentőségéről, a fiatal sportolók támogatásáról, a láthatatlannak tűnő akadályokról, valamint a jövő céljairól is beszélt.

 

– A magyar siketsport több mint egy évszázados múltra tekint vissza. Mit jelent az Ön számára a Siketek Sportklubja 1912-es megalapítása, és hogyan látja ennek a történelmi mérföldkőnek a mai jelentőségét?

– A Siketek Sport Klubja – ahogy mi egymás között nevezzük: SSC – megalapítása nemcsak nekem, hanem a siket és nagyothalló közösség egészének is különleges jelentőséggel bír. Ez ugyanis azt mutatja, hogy a fogyatékosságügy területén nemcsak érdekvédelmi szervezetet (1907-ben Cházár András Országos Siketnéma Otthon, mai nevén Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége) alapítottunk elsőként, hanem sportegyesületet is. Ennek is köszönhető, hogy 1924-ben, a Siketek Nemzetközi Sportbizottságának megalakulásakor Magyarország az alapító tagok között volt.

A klub 113 éves története azt üzeni, hogy a közösség, az összetartás a mai napig kiemelt jelentőségű a hallássérültek életében. Az SSC több válságot is túlélt, és a nyolcvanas években társadalmi összefogással, sportolóink társadalmi munkájával felépült az Emszt Kálmánné Sportcsarnok, amely ma is működik.

– Az Országgyűlés 2017-es határozata óta június 2-a a magyar siketsport hivatalos napja. Mennyire sikerült ennek révén erősíteni a sport társadalmi elfogadottságát?

– Gyakran mondjuk, hogy mi, hallássérültek „láthatatlan fogyatékosok” vagyunk, hiszen első pillantásra nem látszik rajtunk semmilyen fogyatékosság. A legnagyobb kihívást számunkra a kommunikáció, az infokommunikáció és az információhoz való hozzáférés jelenti – különösen az oktatásban, a mindennapi ügyintézésben, de még a sportban is.
Sportolóink jelentős része az épek versenyrendszerében edz és versenyez, miközben külön nemzetközi versenyrendszer is működik számunkra – ilyenek a siketlimpiák, valamint a hallássérültek Európa- és világbajnokságai.

Kiemelt célunk most, hogy növeljük a hallássérült sportolók számát, és ezzel együtt a társadalmi elfogadottságukat is – ehhez erőteljesebb kommunikációs kampányokra van szükség.

– Hogyan tudja ma a Magyar Hallássérültek Sportszövetsége támogatni a fiatal, tehetséges hallássérült sportolók felkészítését a nemzetközi versenyekre?

– Szövetségünk elsősorban állami támogatásból működik, és ebből biztosítjuk sportolóink felkészülését, versenyeztetését. 2025-ben öt világversenyen vesznek vagy vettek részt a sportolóink: férfi futsal Európa-bajnoki selejtező, sakk Európa-bajnokság, curling világbajnokság, jégkorong világbajnokság, női futsal világbajnokság, valamint novemberben Tokióban kerül sor a XXV. Nyári Siketlimpiára. Ezek természetesen komoly kiadásokkal járnak, így az állami támogatás mellett külső forrásokra, szponzorokra is szükségünk van. Az FTC például a jégkorongozóink világbajnoki részvételét támogatta, a Prohuman Zrt. pedig a siketlimpiai felkészülést segíti. Ugyanilyen fontos cél a fiatal, tehetséges sportolók mellett azok felkutatása is, akik jelenleg az épek sportegyesületeiben versenyeznek, de hallássérültek, és eddig nem kerültek a látókörünkbe.

– Az elmúlt években számos hallássérült sportoló ért el nemzetközi sikereket. Melyek azok az eredmények, amelyekre különösen büszke?

– Számos eredményünkre büszkék lehetünk. Kiemelkedőek asztaliteniszezőink, vízilabdázóink, úszóink múltbeli sikerei, de az utóbbi években új sportágakban is remekül szerepelünk. Nagyon eredményes lett például a sportlövészet, a tenisz, sőt, atlétikában és mountain bike-ban is éremesélyesként állunk rajthoz világversenyeken. A legfrissebb sikerek közül kiemelném a női curlingcsapat ezüstérmét a 2024-es téli siketlimpiáról, a női sakkozók bronzérmét ugyanerről a tornáról, valamint Földi Bence két világbajnoki aranyát a tavalyi Zemplénben rendezett MTB-világbajnokságról.

– Milyen jövőbeli terveik vannak a magyar siketsport további fejlesztésére, és hogyan látja a hosszú távú együttműködés lehetőségeit a kormányzattal, valamint a civil szervezetekkel?

– Jelenleg a legfontosabb célunk az utánpótlás fejlesztése és a sportolói létszám növelése – ennek érdekében külön figyelmet fordítunk arra, hogy elérjük azokat a hallássérült sportolókat, akik az épek versenyrendszerében sportolnak.
Emellett nemzetközi szinten is változások zajlanak: a Nemzetközi Siketlimpiai Bizottság vezetésével fokozatosan áttérünk egy teljes körű kvalifikációs rendszerre.

A kormányzattal folyamatos az együttműködés, az állami támogatás stabil, bár az idei év kiemelkedően sűrű a versenyek és a költségek szempontjából is. Civil oldalon a legfontosabb partnereink a Magyar Paralimpiai Bizottság – amelynek mi is tagjai vagyunk –, valamint a különböző tagszervezeteink, akiknél hallássérült sportolók versenyeznek. Emellett szorosan együttműködünk a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségével is, kölcsönösen támogatva egymás céljait.