Bezárva nőttek fel, most a szabadságról énekelnek

Megosztás:
Forrás: borsonline.hu

Évekig a négy fal közé zárva éltek, ma zenéjükkel és kitartásukkal másoknak is fényt hoznak – Cintia és Dzsenifer inspiráló útja.

🎶 Évekig élt bezárva egy vak testvérpár, ma fényt hoznak mások életébe

Évekig a négy fal közé zárva éltek Tiszakanyáron, mert szüleik féltették őket a külvilágtól. A vak testvérpár, Cintia és Dzsenifer, megtanulta, hogyan lehet teljes életet élni akkor is, ha a világ sötétben marad. 💙

👩‍🦯 „Aki vak, az maradjon otthon?”
Sokáig ez volt a kimondatlan szabály. A lányok 25 éves korukig nem közlekedhettek egyedül, boltba sem járhattak. Nem ismerték, hogyan élnek sorstársaik, és milyen a valódi szabadság. Tiszakanyáron ráadásul 11 unokatestvérük is látássérült.

🌈 A változás pillanata

Négy évvel ezelőtt minden megváltozott.
A Vakok és Gyengénlátók Országos Rehabilitációs és Oktatási Központja három hónapos tanfolyamot hirdetett látássérülteknek – Cintia és Dzsenifer pedig jelentkezett.

Hallottuk, hogy van ez a három hónapos tanfolyam, és alig vártuk, hogy útra kelhessünk. A szüleink nagyon féltek, de végül mégis beleegyeztek. Aztán a három hónapból hat lett, majd kérvényeztük, hogy maradhassunk. Ennek már négy éve, és azóta is itt vagyunk. Szerettünk volna példát mutatni az unokatestvéreinknek is, hogy van élet a négy falon túl.” – mesélte Cintia.

👁️ A betegség, ami elsötétítette a világot

Cintia és Dzsenifer glaukómával (zöldhályog) élnek – ez a látóideg rostjainak fokozatos pusztulásával járó, gyakran visszafordíthatatlan betegség.

Én még érzékelem a fényt, a színeket, és látom a nagyobb tárgyakat, de nem tudom beazonosítani, mit látok. Dzsenifer 17 évesen még annyit látott, mint én most, de azóta sajnos semmit. A mi betegségünk összetett: zöld- és szürkehályog egyszerre.

A lányok ma már Budapesten, a Vakok Intézetében élnek, ahol saját szobájuk van, lakbért fizetnek, és önállóan élnek – de ami igazán különlegessé teszi az életüket, az a zene. 🎶

🎤 Zene a sötétben

Két és fél éve csatlakoztunk a Civil Út Alapítvány Varázsceruza programjához, ahol énekes-dalszerzőként tevékenykedünk. Pásztor Anna és más csodás zenészek segítenek nekünk, hogy fejlődjünk.

Cintia és Dzsenifer lírai popdalokat írnak és énekelnek. A Sötét éjjel a betegségükről és a gyerekkorukról szól, míg a Levegőt! című dal egy szerelmi csalódásról.

A testvérpár legutóbb a „Vaksötét” koncerten lépett fel, ahol a fényeket lekapcsolták, hogy a látó közönség is megtapasztalhassa, milyen érzés vak sötétben hallgatni a zenét.

💞 Egymás kezét fogva

A zene számukra biztonság, kapaszkodó és szabadság. Bár családjuktól távol élnek, minden nehézséggel együtt, egymás kezét fogva haladnak tovább.

🌟 Látás nélkül is fényt hoznak mások életébe – nemcsak dalokkal, hanem azzal a bátorsággal, ami csak azokban él, akik a sötétségből is képesek fényt teremteni.

Forrás: borsonline.hu

Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük